A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tematikája
épületek és intézmények (fogadók, kocsmák, stb)., továbbá az utcák, terek, dűlők kerületenként csoportosított irodalmát. Gugitz bécsi bibliográfiájának nem egy előnye van. Az egyes fejezetek élén az összefoglaló általános irodalmat közli, amikor csak lehet, időrendi sorrendet tart, megadja az egyes művek raktári jelzetét a városi könyvtárban stb. Sajnálatos hiányosságnak tartjuk azonban többek között azt, hogy a bibliográfia nem közli az egyes művek terjedelmét (oldalszámát) és nemcsak, hogy nem ad egyetlen esetben sem utaló annotációt, az egyes alfeje- zetek alá csoportosított, non pareil-jel folytatólagosan szedett adathalmaz csak lelőhellyel szolgál, címmel azonban már nem. Tehát az olvasónak meg kell tekintenie valamennyi, sokszor több száz lelőhelyet, ha tudni akarja, hogy konkréten miről van azokban szó, hiszen a bibliográfia csak azt jelzi a puszta lelőhelyek megadásával, hogy az illető alfejezet tárgyához kapcsolódó adatot vagy utalást talál azokban. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sok munkával összegyűjtött, bár kisebb jelentőségű anyag használatát. Teljesen hiányzik a bibliográfiából az 1850 utáni hírlapi anyag: ennek feldolgozása már végkép meghaladta egyetlen ember erejét, azonban, mint a szerző előszavában közli, a városi könyvtár munkatársai már dolgoznak összegyűjtésén. Ha elkészülnek munkájukkal, értékesen tudják majd kiegészíteni Gugitz bibliográfiáját, amelyhez név- és tárgymutató is járul majd. Amivel azonban végkép nem érthetünk egyet, az a bibliográfia szakbeosztása. Csak a bibliográfia második részének (3., 4. kötet) szerkezete mutat fel egységes, következetes vonal- vezetést, az általános anyag (1., 2. kötet) beosztása következetlen, logikátlan, ide-oda csapongó csoportjaival teljesen önkényes. Nem kétséges, hogy —■ mutatókkal kiegészítve — így is hallatlanul nagy szolgálatot tehet és bizonyára tesz is a Bécs-kutatóknak. De éppen anyag elrendezésében számunkra inkább negatív tanulsággal szolgál, mint példaképpel. Talán túlságosan is sokat időztünk Bécs történetének és városismeretének bibliográfiájánál, de ezzel is illusztrálni kívántuk, hogy a várostörténeti bibliográfia szakbeosztása nem jár kitaposott utakon. Budapest történetének bibliográfiájánál mindenesetre szeretnénk levonni azokat a tanulságokat, amelyeket az egyetlen, számunkra tekintetbe jövő, nagyobb szabású várostörténeti bibliográfia elénk tár. Főként a szakbeosztás terén szeretnénk elkerülni a Gugitz féle bibliográfia következetlenségeit és áttekinthetetlenségét. Itt mindjárt előre kell bocsátanunk, hogy lényegesen kedvezőbb helyzetben vagyunk bécsi „testvér-’’bibliográfiánknál, két okból is: anyaggyűjtésünket nem egyetlen ember végezte és ezért különösen folyóiratanyagunk lényegesen gazdagabb. Mintegy 1100 periodica feldolgozása áll mögöttünk; erre egyetlen ember munkája nem elegendő. Másrészt felhasználhatjuk és fel is kell használnunk a marxizmus-leninizmus alapelveinek útmutatását és segítségét; ezeknek tekintetbevétele eleve kizárja azt az iránytű nélküli bolyongást az egyes tárgykörök útvesztőjében, amely a fent vázolt bécsi tematikára sajnálatosan jellemző. Bibliográfiánkban egyetlen metszővonalat alkalmazunk időbelileg: az anyagot 1686 előttire és 1686 utánira osztjuk fel. Ennek megfelelően két különböző tematikát szerkesztünk. A legrégibb időktől Buda visszavívásáig terjedő irodalom ugyanis jellegénél fogva más fogalomkörökhöz kapcsolódik, mint az új- és legújabb kor irodalma. Bibliográfiánkat ennek az utóbbi, az 1686 és 1950 közötti időre vonatkozó anyagnak a közreadásával nyitjuk meg, mivel ez iránt az irodalom iránt mutatkozik lényegesen nagyobb és sürgetőbb érdeklődés. A legrégibb időktől a török hódoltság végéig terjedő időre vonatkozó irodalmat, tehát a tulajdonképpeni első kötetet csak a 2—6kötet közrebocsátása után jelentetjük meg. Éppen ezért ezúttal az 1686 utáni korszak tematikáját kívánjuk ismertetni. Többszörös megfontolás és átdolgozás után, történész-bibliográfus szaklektorunk tanácsára és segítségével a nagy, átfogó főfejezetek számát minimumra, ötre csökkentettük: 1. általános rész, 2. gazdaság, 3. társadalom, 4. politika és közigazgatás, 5. kultúra. Ezzel biztosítani kívánjuk az irodalom áttekinthetőségét: a felsorolt főfejezetek egy-egy kötet anyagát teszik ki. A korszak bibliográfiájának első (az egész sorozat második) kötete tehát az 1686—1950 közötti időre vonatkozó általános irodalmat tartalmazza: az összefoglaló műveket a bae- dekereket,ahazai és külfödi írók városleírásait, az egyes városrészek (Buda, ill. Pest és Óbuda), 187
