A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tematikája
majd az egyes kerületek irodalmát. Ezután következik a további topográfiai részletezés: útvonalak, a több évtizeden át napirenden volt városközpont kérdése, hídfők, utak, utcák, terek, lépcsők, bástyák, városkapuk, városfalak, Duna-part sétányok, kertek, parkok. Az állandó kiállítási terület kérdésének is elég tekintélyes irodalma van : ezzel zárjuk a topográfiai fejezetet. Ezután sorakoztatjuk fel a város fejlődését bemutató irodalmat: építkezés — Szépítő bizottság — Közmunkatanács — városesztétika, majd az ennek ellenkezőjét tárgyaló anyagot, az elemi csapások és háborús károk irodalmát. A Budapest történetének egészére vonatkozó, vagy több korszakot átfogó műveket, bibliográfiákat, továbbá a főváros természeti képét bemutató irodalmat a legkésőbb megjelenő első kötetben fogjuk közölni. Viszont függelékként a második kötetben adjuk közre az egészségügyre és a Budapest fürdővárosra vonatkozó irodalmat, részint azért, hogy amennyire csak lehet, arányosítsuk az egyes kötetek terjedelmét ( ez természetesen nem valósítható meg eszményien, hiszen nyilvánvaló, hogy az általános rész jóval kisebb terjedelmet igényel, mint pl. a kultúra szerteágazó irodalma), részint, mert a többi főfejezetbe nehezen lenne beilleszthető. A gazdaság című főfejezet témakörébe tartoznak a gazdasági intézmények (kamarák, szövetkezetek, ipari társaságok, kereskedelmi, mezőgazdasági intézmények), a közművek és közüzemek, az ipar a különböző fejlődési fokokon (kézművesipar, manufaktúra, gyáripar), a találmányok és szabadalmak, a mezőgazdaság, a kereskedelem különböző formái, az árufajták sokfélesége, a reklámügy, a pénz- és hitelügy (pénzintézetek, biztosító intézetek, tőzsde, zálogházak), végül a közlekedés. Igen gazdag az az irodalom, amelyet a társadalom c. kötetben állítunk össze, hiszen fogalomkörébe nemcsak a népesedési viszonyok, az egyes nemzetiségek, a szociális gondoskodás különböző formái, a lakásügy, hanem az egyes társadalmi osztályok is beletartoznak. Természetszerűleg ebben a fejezetben csoportosítjuk a társadalmi élet megnyilvánulásainak (egyesületek, szórakozások, szórakozóhelyek), továbbá a néprajznak, a sportnak és az idegenforgalomnak az irodalmát is. A politika és közigazgatás c. főfejezet azt az irodalmat tartalmazza, amely Budapest politikai központtá és uralkodói székhellyé válására, az országgyűlési életre, intézményekre, az igazságszolgáltatásra, a forradalmi mozgalmakra, ezen belül a munkásmozgalomra, a várospolitikára és városi közigazgatásra, valamint a katonai eseményekre és intézményekre vonatkozik. A kultúra c. kötet az iskolánkívüli népművelés (többek között a könyvtárak, múzeumok), az oktatás és iskolák, a tudomány, a sajtó, az irodalom és irodalmi élet, a színművészet, a zene, a képzőművészet (építészet, szobrászat, festészet), az iparművészet, végül az egyházak és a vallási élet irodalmát mutatja be. Tematikánk tehát nem terjed ki az egyes személyekre vonatkozó irodalomra, de a szép- irodalomra sem, kivéve az olyan határeseteket, amikor egyes szépirodalmi alkotások: Gva- dányi peleskei nótáriusa, Müller: Pest wie es leibt und lebt, stb., stb. egyúttal nélkülözhetetlen kortörténeti dokumentumok is. Az egyes személyekre vonatkozó irodalom, amelynek anyaga szintén együtt van, Budapesti bio-bibliográfia címen fog — terveink szerint — megjelenni, míg a szépirodalmi anyagot Budapest a szépirodalomban c. kötetünkben szeretnénk közreadni. A képanyagot szintén nem vetítettük ki külön bibliográfiánkban; ezt a budapesti ikonográfiát — több tízezernyi tételt — szintén külön szeretnénk megjelentetni, úttörő vállalkozásként. Mindhárom tervezett kiadvány egyébként Budapest története bibliográfiájának „mellékterméke”: anyaggyűjtésük egy munkamenetben készült a bibliográfiáéval és csak kiegészítésre szorul. Bibliográfiánk felépítésében, a vázolt tematikán belül, igyekeztünk, ahol csak lehetett, időrendi sorrendet alkalpiazni; tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen, kronologikus rendben csoportosított anyag már magában is beszédes. A betűrendet csak akkor alkalmaztuk, ha az időrend lehetetlen, vagy értelmetlen, mint pl. az általános, vagy összefoglaló művek esetében. A közölt irodalom használatának megkönnyítése céljából saját könyvtárunkban meglevő művek esetében közöljük a raktári helyszámot, egyéb müvek esetében az idegen könyvtár rövidített nevét (pl. OSzK), bár tudjuk, hogy a bibliográfia nem egyedi példányok össze188
