A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Bikácsi Lászlóné: Olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakba
A legkedveltebb olvasmányok rangsorában tehát az elsők között szerepelnek a könyvtárakban kölcsönzött művek anyagából méltán hiányolt regények. Ez igazolja a könyvtárosok tapasztalatait, hogy a gyermekek nagy része ismeri és szereti Gajdar, Móricz és Mark Twain könyveit. Sem itt, sem a könyvtárak legnépszerűbb művei között nem találjuk azonban Móra Ferenc könyveit. Szinte hihetetlen, hogy a gyermekkönyvtárak „elfelejtett könyvei” között kell számontartanunk a „Kincskereső kisködmönt”, a „Furfangos Cintulát” és a „Rab ember fiait”. Vajon nem követünk-e el hibát, amikor a fontos és eredményes ismeret- terjesztő előadások, a ma élő írók műveinek népszerűsítését előmozdító író-olvasó találkozók rendezése közben megfeledkezünk klasszikusainkról és adósok maradunk egy-egy csoportos foglalkozással pl. Móra Ferenc emlékezetének. Kérdőívünk 2. kérdésére 382 ismeretterjesztő művet neveztek meg a gyermekek. Ezekkel a válaszokkal részletesen nem foglalkozunk, hiszen a könyvtárakban kölcsönzött anyag felmérésekor az ismeretterjesztő müvek népszerűsége gyermekeink körében igazolódott. A 3. kérdésre — Melyek (otthoni) saját könyveid közül a legbecsesebbek? — 618 választ adtak a gyermekek. A válaszok a felvetett problémákra világítanak. A rangsorolás ugyanis az alábbi képet nyújtja: 34 Gárdonyi: Egri csillagok 20 Molnár: Pál utcai fiúk 11 Móricz: Légy jó mindhalálig 10 Cooper: Utolsó Mohikán 10 Cooper: Vadölő 9 Grimm: Legszebb mesék 9 Jókai: A kőszívű ember fiai 9 Verne: A kétévi vakáció 8 Andersen legszebb meséi 8 Verne: Rejtelmes sziget stb. Gárdonyi Egri csillagok-ja itt is az elsők közt szerepel. Ugyancsak megtaláljuk Molnár: Pál utcai fiúk c. müvét is. A 3. kérdésre adott válaszok azonban nem bizonyítják azt a feltevést hogy a hiányolt művek, Mark Twain, Gajdar és Móra regényei otthon is megvannak a gyermekek könyvei között, vagy legalább is azt nem, hogy azok a legbecsesebbek számukra. Fontos könyvtári feladat tehát ezeknek a műveknek a népszerűsítése. Ne tévesszen meg, hogy sok gyermek számot tud adni e könyvek tartalmáról, hogy á csoportös foglalkozásokon, a versenyeken gyakran hangzanak fel ezek a művek, de még az a feltételezés sem, hogy a szülők megvásárolják gyermekeik számára. És ne töltsön el biztonsággal az olyan bájos jelenet sem, melynek az 1. sz. gyermekkönyvtár dolgozói Voltak tanúi 3000. olvasójuk beírása és ünnepélyes megjutalmazása alkalmával. Ott ugyanis rűegkérdezték az új olvasó III. osztályú kislányt, melyik a legkedvesebb könyve s ő hangjában csodálkozással (hogyan is lehet ilyet kérdezni!) habozás nélkül felelte: „Hát a Timur és csapata!” A könyvtárakban gyűjtött adatok nem elég megnyugtatóak. Érdemes a könyvtárakban kísérletezni, vajon hány olyan nyolcadikos olvasónk van, aki még nem olvasta a fentebb említett műveket. Arra kell törekedni, hogy még a gyermekkönyvtár nyújtsa nekik azt az élményt, melyet e művek olvasása útján szerezhetnek. Bizonyos, hogy a felnőttek könyvtárába átkerülve nem térnek már vissza ezekhez a fontos gyermekregényekhez, ifjúsági művekhez. A gyermekkönyvtárnak kell tehát útravalóul adni fiatal olvasóinak a legjobb, pedagógiai szempontból is a legfontosabb irodalmat. Tekintsék a könyvtárosok olvasószolgálati kudarcnak, ha valamelyik VIII. osztályú olvasója a könyvtárból való kilépéséig nem ismerkedett meg pl. Móra Ferenc egyik-másik művével, vagy pl. Katajev: Távolban egy fehér vitorla c. regényével, Mark Twain: Huckleberry Finn-jével, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig felejthetetlen regényalakjaival. Mindent összevetve, legfontosabb tehát a tudatos olvasószolgálat mind a zártpolcrehd183
