A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Dobos Piroska: Szabadpolc-rendszer a kerületi könyvtárakban

olvasóját, beszélgethet vele és további tévedéseitől megóvhatja. Erre a javaslatra azonban még nem igen kerülhet sor, más, végleges megoldást a baráti országokban tudomásunk szerint sehol sem találtak, s jellemző, hogy valamennyi szovjet szakcikkben jelentkezik az aggodalom egyes olvasói csoportokkal, különösen a fiatalokkal való foglalkozás esetleges háttérbekerülése miatt.12 A könyvek forgalmának figyelése is jó eszköze az olvasószolgálati munka mérésének. A könyvek jobb elhelyezésével, csoport osításával, ismertetők, annotációk beragasztásával stb. a könyvtárosok további terhelése nélkül is lehet fokozni a politikai, kultúrpolitikai felada­tainkat leginkább segítő művek forgalmát. A 26-os sz. könyvtárban 1961. május 2-án szabad­polcra helyezett könyvek kártyáit az utolsó kölcsönzés után lebélyegezték és 6 hónappal ké­sőbb ellenőrizték, hogy az eltelt időben milyen mértékben forgalmazták e műveket. (Nem ter­jedt ki a mérés valamennyi lebélyegzett műre, de a mérés eredményei így is érdekesek.) A forgalmazás statisztikai bontásban Hányszor Üj ma­gyar Hégi magyar Világir. klassz. Szovjet Népi dem. Egyéb Politika Vallás Term. tud. Műszaki 11 1 7 10 5 9 32 17 36 25 1 72 24 41 28 20 38 12 4 36 31 2 83 69 44 49 29 37 21 4 36 29 3 84 67 63 55 22 54 15 5 23 16 4 55 59 49 36 14 52 9 1 24 7 5 73 52 51 16 12 34 9 1 11 4 6 48 38 46 7 2 28 5 — 14 — 7 53 22 12 7 3 14 7 1 8 2 8 13 11 16 — 6 8 3 — 4 — 9 10 7 9 — — 4 2 — 2 — 10 1 1 2 — — 1 — — 2 — 11 2 ~ A legfeltűnőbb e táblázaton egyes természettudományos művek nagy forgási sebessége. Az Univerzum kötetek kedveltsége ezek szerint a legnagyobb népszerűségnek örvendő világ- irodalmi klasszikusokét éri el. Ez is bizonyítja, hogy a természettudományos irodalom iránt sokkal szélesebb körben van érdeklődés, mint ahogy eddig a zárt-rendszer mellett tapasztal­ható volt. Ennek megfelelően itt az ideje, hogy a szerzeményezésben is ennek a felfokozott érdeklődésnek kielégítésére törekedjünk s a legnépszerűbb természettudományos könyvekből ugyanannyi példányt vegyünk, mint egy-egy jó, értékes regényből. Erre, amint a példa mutatja, már most is igény mutatkozik, s ez az igény napról-napra nőni fog. A táblázatból világosan kiderült, hogy a legkevésbé az ateista, antiklerikális művek forog­tak. Minthogy ez minden egyéb vizsgálódásunkkal és a könyvtárosok napi tapasztalaival ellenkezik, feltételezhető, hogy itt e kedvezőtlen jelenséget nagymértékben e könyvek nem megfelelő elhelyezése okozta. A könyvtár kollektívája elemezve a táblázatot, gyorsan változ­tatott is a müvek elhelyezésén. Nem hagyható figyelmen kívül az egyszer sem kölcsönzött könyvek sora. Érdekes, hogy a régi magyar szerzőknek csak egy műve, az új, magyar szerzők művei közül 11, a szovjet szerzők művei közül 10 maradt érintetlenül a polcokon. 36 természet- tudományos, 32 politikai mű sem került olvasóhoz. Vajon véletlen, vagy indokolt-e, hogy e művek fél évig nem találtak olvasóra? E kérdésre csak ott a 26-os könyvtárban adhatják meg a határozott választ. Tapasztalatok gyűjtése közben gyakran találkozhatunk véletlen könyvválasztásokkal. Az olvasmány megválasztásának esetlegessége a kívánt rendszeresség­gel szemben nagyon is élő veszély. Ebben az esetben is joggal tételezzük fel, hogy tudatosabb könyvelhelyezéssel, az egyes olvasók érdeklődésének tanulmányozásával előbbre lehet lépni az állomány kihasználása és az olvasás színvonalának emelése terén. 1! Sztupnyikova, T. Sz.: A modern külföldi könyvtárak szabadpolcrendszerének kérdéséhez. (OSZK Ford. 2203.) I56

Next

/
Oldalképek
Tartalom