A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dobos Piroska: Szabadpolc-rendszer a kerületi könyvtárakban
irodalomból (7-es szak) 6,2 százalékot választottak szabadpolcról és csak 5,6 százalékot kölcsönöztek zártpolcról. Ez nagyon is reális kép, éppen ezek a művek azok, amelyek bele- olvasás alapján leginkább választhatók. A nőolvasók körében valamennyi kategóriában, kivéve a 8-as (irodalomtudomány) szakot, a zárt-rendszerű könyvtárakban választanak (ajánlás révén) több ismeretterjesztő művet. Az összesített eredmény, mely szerint szabadpoc- nál 25,7 százalékban, zártpolcnál 30,7 százalékban kölcsönöztek a fiatalok ismeretterjesztő műveket — jelzi a feladatot: a szabdpolc-rendszerű könyvtárak olvasószolgálati módszereinek kidolgozását. 15—26 ÉVES MUNKÁS ÉS IPARI TANULÓ OLVASÓK KÖNYVKÖLCSÖNZÉSE Könyvtár Az SzépIsmeretterjesztő irodalom Összes jellege olvasók írod. 1, 2, 3, 9 5 6 7 8 egyéb Összes kötet férfi 731 72 44 72 71 7 87 353 1084 szabadpolcos nő 337 20 4 7 13 6 18 68 405 együtt 1068 92 48 79 84 13 105 421 1489 férfi 746 59 29 70 49 11 113 331 1077 zártpolcos nő 435 44 15 11 13 7 38 128 536 együtt 1181 103 44 81 62 18 151 459 1640 százalékban férfi 67,3 6,6 4,4 6,6 6,6 0,5 8,0 32,7 100,0 szabadpolcos nő 83,2 4,9 1,0 1,7 3,2 1,5 4,4 16,7 100,0 együtt 71,8 6,2 3,2 5,3 5,6 0,9 7,0 28,2 100,0 férfi 69,3 5,5 2,7 6,5 4,5 1,0 10,5 30,7 100,0 zái'tpolcos nő 77,3 7,8 2,7 1,9 2,3 1,2 6,8 22,7 100,0 együtt 72,0 6,3 2,7 5,0 3,8 1,1 1 9,1 28,0 100 0 E táblázat, s itt is elsősorban a férfiolvasók olvasmányait vizsgálva — a szabadpolcrendszer fölényét mutatja. Az ideológiai-politikai művek, a természettudományos művek, a műszaki és művészeti irodalomból egyaránt többet választottak szabadpolc-rendszerben, mint zártpolcnál. Különösen értékes a természettudományos és műszaki irodalomból történt nagyobb arányú válogatásuk. Ez is bizonyítja, hogy a természettudományos és műszaki érdeklődés lényegesen felülmúlja a könyvtárosok által feltételezett igényeket; amit zárt-rendszer mellett a könyvtáros nem mer vagy nem tud ajánlani, azt elviszi a fiatal munkás és ipari tanuló a szabadpolcról. E táblázatban figyelemre méltó, hogy a fiatal munkásnők igen kevéssé tudnak eligazodni a szabadpolcnál. Amíg a férfiak 32,7 százalékban választottak ismeretterjesztő müvet, a nők csak 16,7 százalékban. A zártrendszer mellett ilyen nagy különbség nincsen, 30,7 százalék áll szemben 22,7 százalékkal. Túlzás nélkül arra következtethetünk, hogy ha a szabadpolcok mellett e fiatal munkásnőket a könyvtáros megtalálja, és kellő segítséget nyújt, az ismeretterjesztő művek közötti válogatás, lapozgatás élvezetére buzdít, érdeklődésüket fokozza — a zártpolcok mellett is tapasztalható különbség leküzdhető. Ha mind e következtetéseket elfogadjuk és megerősítve látjuk ezeket a bevezetőben közölt adatokkal — még inkább törekednünk kell a szabadpolc-rendszer könyvajánló módszereinek kidolgozására és széleskörű alkalmazásukra. Milyen módszerek alkalmazására gondolunk? Az állomány elhelyezéséről már volt szó, de arról még nem, hogy az elhelyezés módját ismertetni kell minden olvasóval, s nem is egyszer. Anélkül, hogy lebecsülnénk olvasóinkat, tudhatjuk, igen nagy részüknek nem mond sokat a beiratkozás alkalmával szokványos két mondat: 153
