A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Nyilas Márta: A Budapest gyűjtemény könyvtári feladatai
az egykorú irodalmat és képzőművészeti ábrázolásokat felsoroló bibliográfiák voltak. Ezek a szépen kiállított, komoly tudományos felkészültséget igénylő munkák lényegesebb új adatokat nem szolgáltattak történészeinknek. 1886-ban a visszavívás kétszázadik évfordulóját már nagy pompával ünnepelte meg a kiegyezéskori Magyarország. Kiállítás, történelmi munkák, bibliográfia készült és a kor tudósai igyekeztek tanúsítani „gutgesinnt”- ségüket azzal, hogy a Habsburgok 1686-os haditettének történetét dicsőítették. Az 1936-os kiadvány az agresszív német fasisztáknak népszerűsítésére volt alkalmas. Az 1790-es országgyűlés másfélszázados évfordulója 1940-re esett. A könyvtárnak birtokában volt Bal- lagi gazdag 1790-es röpiratgyűjteménye, melynek publikálását az évforduló is, a politikai helyzet is aktuálissá tette volna. Némán haladtak el az évforduló mellett — nyilván nem tartották kívánatosnak, hogy e németellenes mozgalomról sok szó essék. Örökségként végeredményben sokrétű és nagyrészt rendezett budapesti vonatkozású könyv- és nyomtatványanyagot vettünk át, és a feltárás kidolgozott módszereit. Mindez alap lehetett arra, hogy a hibákat, fogyatékosságokat kiküszöbölve, korszerű, szocialista igényeknek megfelelő helytörténeti munkát végezzünk. Á felszabadulás után azonnal nem indulhatott meg a munka. Az első években a B. gyűjtemény fejlesztése háttérbe szorult; sürgősebb feladat volt a kerületi könyvtárhálózat kiépítése. Nagyobb lendülettel, személyzeti létszámmal, vásárlási kerettel csak 1954-ben kezdett dolgozni a Budapest gyűjtemény. Ekkor kezdődött az átfogó, részletes, folyóiratcikkanyagra kiterjedő Budapest történeti bibliográfia anyaggyűjtése is. Ez a nagyszabású munka, amelynek során egész könyvállományunkat átvizsgáltuk, sőt a budapesti nagykönyvtárak állományát is használtuk, a főváros irodalmának tudományos és népszerű célokra történő feltárásán kívül számos tanulságot hozott számunkra. Munkatársaink — akik nagyrészt csak rövid ideje dolgoznak osztályunkon — alaposan megismerték a főváros történetét, irodalmát. Gyűjteményünk hiányaira is így derült fény. A rendkívül munkaigényes bibliográfiai anyaggyűjtés miatt kénytelenek voltunk ugyan más munkákat elhalasztani, mégis úgy hisszük, hogy a bibliográfia elkészülte után hozzásegít ahhoz, hogy legfontosabb feladatainkat: a tájékoztatást, szerzeményezést, az időszerű helyi irodalom propagálását magasabb szinten oldjuk meg. Egyik legbonyolultabb feladat a helyes szerzeményezés. Raktárunk korlátozott befogadóképessége miatt is el kell döntenünk, mit értünk „budapesti vonatkozásion. Melyek azok a budapesti vonatkozású művek, ameleyket feltétlenül be kell szereznünk — ha másként nem, fotókópiában vagy mikrofilmen — és melyek azok a művek, amelyknek feltárásával meg kell elégednünk — tudva azt, hogy melyik könyvtárban hozzáférhetők. Szem előtt kívánjuk tartani azt az elvet, hogy az az irodalom, amely fővárosunk szempontjából fontos adatokat tartalmaz, könnyen hozzáférhető legyen, továbbá fontosnak tartjuk azt is, hogy propagatív célokra alkalmas, színes szemléltető anyag legyen birtokunkban. De ezeknek az elveknek alkalmazása az egyes könyvekre még mindig nem teljesen tisztázott. Nehéz több évtizedre megállapítani, hogy kutatóinknak mire lesz valóban szükségük. Annak érdekében, hogy a helytörténet kutatóinak szemléltető anyagot biztosítsunk fektettük fel 1959-ben fényképgyűjteményünket. Ma már közel 10 000 tárgykör szerint rendezett fénykép áll könyvtárunk olvasóinak rendelkezésére. A fotók nagyrésze a mai fővárosról készült — a Magyar Foto felvételei —, de magánosoktól történt vásárlásaink révén sok érdekes múlt századbeli, századeleji kép került birtokunkba. A gyűjteményt ma elsősorban könyvillusztrációk kiválogatásánál használják, filmesek felhasználták történeti miliő kialakításához. Kiállításaink rendezésénél is gyakran felhasználjuk képeinket. Feltűnő hiányossága gyűjteményünknek Budapest kapitalista fejlődésére, a gyárak, ipartelepek történetére vonatkozó irodalom. Szabó Ervinék gyűjtése nyomán rendelkezünk a fővárosi munkásmozgalom kezdeteire vonatkozó irodalommal, de a két világháború közötti korszakról munkásmozgalmi nyomtatványanyagunk igen szegényes. Egyes területeken hiá8 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. 1961. — 113
