A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Nyilas Márta: A Budapest gyűjtemény könyvtári feladatai
nyaink magyarázata az, hogy nem jelent, vagy alig jelent meg a kérdésre vonatkozó irodalom. Az esetben, ha várostörténeti kutató ilyen témát feldolgozott, de kézirata nem kerül kiadásra, akár azért, mert a kiadók nem látnak megfelelő érdeklődést a téma iránt, akár azért, mert a kézirat, noha értékes anyagot tárt fel, nem alkalmas kiadásra — szívesen megvásároljuk kéziratát. Ezzel egyrészt könyvtárunk látogatóinak érdekeit szolgáljuk — másrészt elérjük azt, hogy a város történetének kutatói nem vesztik el kedvüket, s munkájuk nem válik értelmetlenné, a közönség elé kerül. Az elkövetkező években fontos feladat lesz gyűjteményünk anyagának rekatalogizálása. Közel fél évszázada felfektetett betű- és szakrendi katalógusunk hibás, szempontjai helyenként elavultak. A rekatalogizálás során földrajzi katalógus is készül és így a városunk egyes kerületeire, nevezetesebb tájegységeire vonatkozó irodalom együtt lesz megtalálható. Tájékoztató szolgálatunk majd a jó katalóguson, képkatalóguson, bibliográfián kivül különböző kimutatásokra is támaszkodhat, amelyeket a felmerülő szükségletek szerint készítünk el. (Betűrendes kimutatás az utcaváltozásokról, üzemek címváltozásairól, eseménynaptár stb.). Olvasóink tájékoztatására adtuk ki 1959- és 1960-ban Budapest a tanácsköztársaság idején a korabeli sajtó tükrében, Budapest munkásmozgalma 1919—1945 és Budapest szocialista jejlődése címmel bibliográfiáinkat, melyekben elsősorban folyóirat- és napilap cikkanyagot ismertettünk. Ezeknél a kiadványainknál figyelembe vettük a kerületek történetét feldolgozó kutatók igényeit és az egyes kerületek történetére vonatkozó cikkeket külön fejezetekben mutattuk be. A Szovjetunió könyvtárai a hazafias nevelés szempontjából igen fontosnak tartják a helyi vonatkozású szépirodalmi bibliográfiák készítését. A mi osztályunkon is folyik a magyar szépirodalom feldolgozása. Ennél a munkánál — habár teljességre nem törekszünk — nemcsak saját könyvanyagunkra támaszkodunk. Elemző, jegyzetelt címfelvételeink segítségével kimutatást adunk a város nevezetesebb tájai — egyes városrészek, utcák — szépirodalmi megörökítéséről. Választ tudunk adni majd arra is, hogy a város történetének egyes eseményeiről, jellegzetes életéről nagy költőink, íróink hogyan emlékeztek meg. Tájékoztató szolgálatunk tökéletesítése azért is fontos, mert a helyismereti kérdések iránt az érdeklődés egyre növekszik. Tudományos kutatók, újságírók, TIT-előadók, versenyre készülő diákok és nyomolvasó úttörők keresnek fel bennünket. Gyűjteményünk munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy ezeknek a különböző szintű, sokfajta érdeklődési körű olvasóknak igényeit pontosan és gyorsan kielégítse. Feladatunknak tartjuk, hogy a főváros lakosságának legszélesebb rétegeiben felkeltsük az érdeklődést a város története iránt, és ezért fontos és értékes olvasónak tartjuk mind a tudóst, az újságírót — aki népszerű formában ismerteti városunk történetének egy részletét —, mind a kisdiákot, aki a hely- történeti kutatás során kap kedvet az elmélyült tudományos munkához, sőt azt a látogatónkat is, aki egy rejtvény megoldása érdekében hajlandó könyvanyagunkban böngészni. A „Budapest gyűjteményinek ez a feladata teljesen összhangban van a központi könyvtár nyilvános osztályának feladatával, amelyet mint magas szintű társadalomtudományi jellegű közművelődési könyvtárat hasonló összetételű olvasóközönség keres fel. Gyűjteményünknek, mint az ország legjobban felszerelt, legnagyobb múlttal rendelkezői helyismereti könyvgyűjteményének, fontos feladata a vidéki könyvtárak helyismereti munkájának segítése. Ügy gondoljuk, országos feladat elvégzése alól nem vonhatjuk ki magunkat, hiszen mi vagyunk arra a leghivatottabbak. Országos érdek, hogy a vidéki .városok, kisvárosok vonzóereje növekedjék, megszűnjön az a szemlélet, hogy „csak Budapesten lehet élni”. Márpedig a jó helytörténeti munka hozzájárulhat az egészséges lokálpatriotizmus kifejlődéséhez, ahhoz hogy a helység lakói szeressék városukat. Természetesen nem hanyagolható el a hozzánk közelebb eső feladat sem, a kerületi könyvtárak helyismereti munkájának támogatása. Csak a kerületi hálózat útján folyhat a helyismereti irodalomnak nagyszámú olvasóra kiterjedő propagandája. Eddigi kapcsolatunk a kerületi könyvtárakkal nem volt rendszeres. Egyes feladatok megoldásához adtunk segítséget. (Pl. egy egy kerületben megrendezett helytörténeti kiállításhoz, vagy egy-egy 114
