A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Király Lászlóné: Állományfejlesztés és kölcsönzés a kerületi könyvtárakban
A szépirodalom egyes csoportjainak részletesebb elemzésénél csak a kollektornál vásárolt könyvmennyl séget vesszük alapul. a) Cj magyar szépirodalom Néhány könyvtár állományelemzési adatai szerint az új magyar szépirodalom, könyvtáranként változóan, szépirodalmi könyvállományunknak kb. 20—28%-át képviseli. Amint láttuk, a szerzeményezés ennél nagyobb mértékben történik mind a három évben. (34—38%). Ha az 1958-ban elért százalék a következő évben jelentősen csökkent is, 1960-ban újra csaknem elérte az 1958-as szintet. Az új magyar irodalom 1958-ban az összes szépirodalmi forgalomban 16,8%-kal vett részt, 1959-ben 17,9%-kal, 1960-ban pedig 19,1%-kal. Állandó, fokozatos fejlődésről van tehát szó, melyet igazán csak akkor értékelhetünk, ha meggondoljuk, hogy 1956-ban még csak 15,1 %, 1957-ben pedig 16,5 %-os arányt értünk el. Az általános érdeklődés, az új magyar szépirodalomhoz fűződő aktualitás, és a nagymérvű növekedés biztosította, hogy 1960-ban az új magyar irodalom váljék az egész szépirodalmi állomány legolvasottabb csoportjává. Az új magyar irodalom százalékos növekedésével egyidejűleg csökkent a világirodalom klasszikusai és a régi magyar irodalom forgalmának aránya. Nem kétséges, hogy olvasóközönségünk állandóan növekvő érdeklődéssel fordul saját kora, a jelen és a közelmúlt eseményeinek irodalmi ábrázolása felé. Érdeklődéssel kíséri kibontakozó életformánk, a mai ember életének ezernyi apróságát, a közelmúlt eseményeit megörökítő írásokat. Ezt igazolják a fenti számok. A 8-as számú könyvi ár megfigyelése szerint az elmúlt évek néhány történelmi évfordulója is hozzájárult az olvasók figyelmének ilyen irányú felkeltéséhez. Például a Tanács- köztársaság 40. évfordulója, felszabadulásunk 15. évfordulója stb. Az évfordulókra több új magyar író szépirodalmi műve látott napvilágot, amelyek megnyerték az olvasók érdeklődését, ami nagyban hozzájárult e kategória forgalmának emeléséhez. Például Karikás: Kilencedik dandár, Gergely M.: A mi lányunk, Mesterházi: Pár lépés a határ, Erdődy: A negyedik lovas, Nagy Zsuzsa: A huszonnegyedik óra, stb.* Az 1956-os ellenforradalommal foglalkozó művek között figyelemreméltó: Mesterházi: Pokoljárás, Berkesi: Októberi vihar, Vihar után, Molnár: Hullámverés, Márta, Szilvás': Bujkál a hold, stb. művek. Áz új magyar irodalom olvasótáborának állandó növekedése mögött figyelemreméltó tényezőként áll könyvkiadásunk javulása. A korábban megjelent sok sematikus ún. termelési regény után olvasóinkban bizonyos előítéletek alakultak ki a mai tómáj ú irodalommal kapcsolatban. Ezt az előítéletet sikerült feloldani, sőt amint látjuk, egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható iránta. Nem lenne hiteles azonban az itt festett kép, ha elhallgatnánk azt, hogy e nagy sikert nem kizárólag a mai témájú szépirodalom vívta ki. Hisz az új magyar kategóriába soroljuk azoknak az élő magyar íróknak műveit is, melyek nem a mát, hanem a régmúltat, történelmünk kiemelkedő eseményeit, a múlt társadalmának életét örökítik meg. Ezek iránt hasonló nagy érdeklődés mutatkozik, mint a mai témájú írások iránt. A múltat megelevenítő íróink közül legnépszerűbbek: Passuth László, Szántó György, Tatay Sándor, Kovái Lőrinc, Győry Dezső, Jankovics Ferenc, Németh László, Veres Péter, Oravecz Paula, Sásdi Sándor, Tersánszky J. Jenő, Kodolányi János, Tamási Áron ,Hegedűs Géza, stb. Ma, az állandóan gazdagodó könyvtermés mellett sem tudjuk az új magyar irodalom iránt mutatkozó keresletet kielégíteni. Különösen nem az igényes, irodalmi értékeket képviselő müvekből. Olvasóink több, mai társadalmi, emberi problémákkal foglalkozó regényt várnak. Hasonlóan állandóan jelentkezik igény humoros, vidám, szórakoztató művek iránt. * Horváthné Varsányi Lívia: Az új magyar szépirodalom forgalma a 8-as sz. Szabó Krvin Könyvtárban. A könyvtáros, 1960. október. 116
