A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Horváthné Varsányi Lívia: A statisztika szerepe a kerületi könyvtárak munkájában
A STATISZTIKA SZEREPE A KERÜLETI KÖNYVTÁRAK MUNKÁJÁRAN Alakuló társadalmunk hivatott könyvtárosának nemcsak a könyvekből, az olvasók szavaiból, tekintetéből, gondolataiból, hanem munkájával összefüggő statisztikai adatokból is olvasni kell tudnia. Kívülállók szerint a könyvtáros a betűk tudósa, alkotói koncepciók, költői hangulatok, kalandok, tudományos felfedezések, s még megannyi szépség és tudnivaló olvasott ismerője. Több ennél! A könyvtáros munkája közben megfigyel, összegyűjti az ismeretek halmazát, hogy azokat rendszerezve, a legapróbb részleteket is összefüggésbe hozza egymással és az így alakuló, egészülő ismeretanyagot használja fel munkája sodró folyamatában. Ennek a dialektikus folyamatnak azonban nemcsak a könyvekből, az olvasókkal való foglalkozásból szerzett ismeretanyagon kell végigvezetnie, hanem a statisztikai módszereken is, amelyek a könyvtári munka egészét számok segítségével teszik mérhetővé, összehasonlíthatóvá és ellenőrizhetővé. Ez az elemző folyamat lényegében átmeneti korunk új irodalmi termésének, új olvasórétegeinek változó, fejlődő kapcsolatát, s ennek művelődés- politikai jelentőségét is számokkal fejezi ki. A könyvtárosoknak elsősorban ilyen irányú következtetéseket kell levonniok az adatok alakulásából, s ha mindezt hivatásuk felelősségével teszik, a számszerű eredmények megtelnek kultúrális fejlődésünk megannyi kérdésével — válaszával. A számokból való következtetéseknek, ezek felhasználásának a további munkában éppen ezért elsősorban ott van sokatmondó jelentőségük, ahol az adatgyűjtés közvetlenül folyik. A kerületi könyvtárakban, ahol naponta a könyvtárosok kezében alakul a különböző munkaterületek számokkal kifejezhető mennyisége, itt a számok szigorú és megbonthatatlan sorát az olvasók, a könyvek felvillanó képe, hangulata élénkíti. Itt az elemzés folyamán a közvetlen tapasztalat, a gyakorlat egészíti ki, indokolja az adatok helyességét. De mindebből az is következik, hogy a szám mindig a valóság ,t tükrözi, míg a tapasztalat és a gyakorlat tévútra vezethet a különböző tényezők bonyolult összefüggéseiben. Ezért nem hagyatkozhatunk csupán egyéni megfigyeléseinkre, ítéletünkre, ezért van szükségünk a statisztika módszereire, amelyek matematikai pontossággal teszik összegezhetővé, viszonyíthatóvá, elemezhetővé munkánk legapróbb részleteit is. Ez a tanulmány a könyvtári munka területén előforduló lényegesebb statisztikai adatok kialakulását, összefüggéseit, ezek megértését és felhasználását igyekszik bemutatm a kerületi könyvtárak, de elsősorban a 8-as könyvtár munkájával kapcsolatban, mivel itt dolgozom és a hálózat jellemző vonásai itt is általában fellelhetők. A könyvtári statisztika szerepének tanulmányozásához figyelembe kell venni a kerületi könyvtárak adatainak forrásbizonylatait. A naponta végzett beiratkozási, olvasó- és kötetforgalmi statisztika, a szerzeményezéskor a csoportos leltárkönyv megfelelő rovataiba írt számok, a könyvtári kiadások és bevételek összege az ún. folyamatos statisztikai adatszolgáltatás részei. Ezek az alapadatok, amelyek jelentés formájában jutnak el a Szabó Ervin Könyvtárak központjába, az egyes kerületi könyvtárakon belül az elsődleges munkaeszközök egyike. A könyvtári munka mélyebb összefüggéseit, egyes részterületek helyzetét az időnként végzett reprezentatív statisztikai felmérések jellemzik. Ez a módszer érdekes összehasonlításokra adhat lehetőséget részben az előbbi reprezentatív felvételek, részben a folyamatosan gyűjtött adatok viszonylatában. A statisztikai adatok e két forrása 172
