A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Horváthné Varsányi Lívia: A statisztika szerepe a kerületi könyvtárak munkájában
együtt jellemzi az eredményeket és hibákat, együtt használható fel a könytári munka egyes területein. A közművelődési könyvtáros munkájának minőségét, az állománygyararítás és a további feladatok irányát az olvasók igényeinek, fejlődésének alakulásán mérheti le. Az olvasó- szolgálati munka ezért a kerületi könyvtárak népművelési tevékenységének legfontosabb területe, s így e munka statisztikai megfigyelésének, elemzésének jelentősége is elsődleges. A folyamatosan vezetett napi, illetve havonta összesített statisztikai adatok feltárják az olvasószolgálat legfontosabb összetevőinek számokkal kifejezhető mértékét, így elsősorban a beiratkozott olvasókra, a kölcsönzőkre és a kötetforgalomra vonatkozóan. A beiratkozott olvasók számára, nemére, korára és foglalkozására vonatkozó adatok (beiratkozási napló alapján) az egyes kerületi könyvtárak olvasóösszetételét mutatják a megfelelő szempontok szerint. (Sajnos a kombinációk lehetősége a folyamatos statisztikában még nem áll fenn.) Ezek az adatok akkor válhatnának valóban nagy jelentőségűvé, sokatmondóvá a könyvtár számára ha a beiratkozott olvasók számát és Összetételét a kerület lakosságának megfelelő adataival, a többi kerületi kultúrális intézmény (üzemi szakszervezeti könyvtár, kultúrotthon, stb.) adataival hozhatnók összefüggésbe. Ezáltal a kerület könyvvel való ellátottságáról nyernénk értékes tájékoztatást. Ez a művelődéspolitikai feladat azonban túlnő munkánk keretein. Annyit mégis érdemes megemlíteni, hogy „a főváros lakosságának 5,5 százaléka, a 6—14 éves fővárosi gyermekek 15,1 százaléka olvasója a Főv. Szabó Ervin hálózatnak.”* A beiratkozott olvasók számának figyelése a területi adottságok szempontjából mindenképpen szükséges. Nem várhatunk tömeges beiratkozást ott, ahol a közelben gyárak, kultúr- otthonok könyvtárait használják, de sürgősen szerveznünk kell azt a körzetet, ahol a mi könyveinken kívül nincs más kölcsönzési lehetőség. Példa erre gyermekkönyvtárunk helyzete. A gyermekkönyvtárak beiratkozott olvasóit iskolák szerint is nyilvántartjuk. (A beiratkozási napló rovatai alapján.) Az egyes iskolákból beiratkozott gyermekek számát a tanulólétszámmal összehasonlítva tájékozódunk az iskolákkal való együttműködés elhanyagolt területeiről. A kerület iskoláiból beiratkozottak száma a teljes tanolólétszám százalékában, a gyermekkönyvtártól helyileg távolodó sorrendben, 1961. jan. 31-én: Kórház utcai iskolából 12,2% Raktár ” ” 8.1% Tímár ” ” 2,4% Fényes A. ” ” 5,3% Kiscelli ” ” 2,7% Távolabbi és más kerületi iskolákból összesen 69,3% 100,-% Az adatok arra ;ntenek, hogy az olvasószervezést a könyvtárhoz közelebb eső iskolákban, de főleg a Tímár utcában kell szorgalmazni, mivel a távolabbi iskolásoknak magasabb százaléka tagja a könyvtárnak. A kölcsönzők száma a beiratkozott olvasók bizonyos időközönkénti látogatásából adódik és a gyakoriság szempontjából független lehet a beiratokzettak számától. Az olvasóforgalom mérése jelenti az olvasószolgálati statisztika egyik legfontosabb adatát, amelynek alakulása meghatározhatja az állománygyarapítás mértékét, a könyvtár személyzetének számát, a könyvtár helyiségének nagyságát, a nyitvatartás idejét, új könyvtár vágj. állomás létesítését, stb. A kölcsönzők számát több körülmény befolyásolja, így pl. a délutáni kölcsönzési napokon, ünnepek és a nyári zárvatartás előtti hetekben, vizsgaidőszakokban álta'á- ban magasabb, máskor esetleg alacsonyabb lehet. A kölcsönzők számát bizonyos mértékben * Tolnai György: Az 1960-as esztendő eredményei a statisztika tükrében. — Könyvtári Híradó 1961. 2. szám. 28. 1. 173
