A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Mikó Zoltán: Felszabadulásunk tizenötödik évfordulója: új eredmények serkentője
Gyermekkönyvtárainkban ez az esztendő általános iskolás olvasóink „szellemi vetélkedésének éve” volt. Nem lehet felidézni a versengés lélekmelegítő perceit, a szorgos kutatómunka lázát, ahogyan a könyvtárainkban olvasó gyerekek egymás kezéből vették ki Hárs László, Barát Endre, Szalay Lenke, Thury Zsuzsa, Nagy Zsuzsa, Sólyom László, Vadász Ferenc regényeit, a Tarkabarka, a Kerek egy esztendő gyermekantológiákat. Lecsaptak a Pajtás, a Kisdobos, az Élet és Tudomány, a Tábortűz legújabb példányaira. Képes albumokat nézegettek, statisztikai adatokat böngésztek, szüleiket sem hagyták nyugton — otthon is ez volt kíváncsiságuk mélyén: mi volt akkor, 1945-ben? — Kerületi könyvtáraink gyermekrészlegeiben mintegy 50 fejtörő, kérdés-felelet-játék, szellemi öttusa zajlott le egy év alatt. Olvasó gyermekeink meglepő tájékozottságról, olvasottságról, helyes politikai értelmezésről és ténybeli ismeretről adtak bizonyságot. Nemcsak arról tudtak beszámolni, kik írtak könyvet népünk történelmének nagy fordulópontjáról, milyen volt a gyerekek felszabadulás előtt' élete, milyen eredményt értünk el az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra területén tizenöt esztendő alatt, mikor volt a földosztás, az államosítás, hogyan fejlődtek szocialista városaink, — de pontos válaszokat adtak a magyar partizánok tevékenységéről, a felszabadító harcok helyi eseményeiről, arról is, milyen képzőművészeti alkotások örökítették meg a felszabadulást. Verset és mozgalmi dalt adtak elő, s pontosan ismerték kerületük legjellemzőbb eredményeit. Azt mondhatnánk: gyerekeink tanúbizonyságot tettek afelől, hogy a legérdekesebb, a legérdekfeszítőbb, a mai gyerek, a mai ember számára az, ami vele történik, s lelkesítő, hogy benne élhet korunk messzeható történelmi eseményeiben. Könyvtárosaink munkáját is dicséri ez, akik nem kíméltek időt és fáradságot, hogy filmvetítéssel, elbeszélésekkel, találkozók szervezésével, adatgyűjtéssel, kiállításokkal, könyv- részletek és versek, újságcikkek felkutatásával siessenek az érdeklődő gyermekek segítségére. A fejtörőket, vetélkedőket gondos előkészítés előzte meg. Néhány könyvtárban (6-os, 7-es, 9-es, 21-es, 25-ös, 31-es, 34-es, 35-ös), többfordulós pontverseny, keretes játék formájában, olvasószervezéssel egybekötve, iskolák és úttörőcsapatok vetélkedése keretében szervezték meg az olvasott könyvekről, a szerzett ismeretekről való beszámolókat. Mindezt szerencsésen egészítették ki az olyan jellegű előadások, amelyek egyrészt az ifjúsági könyvekről adtak összegező képet, másrészt közel hozták a Nagy Honvédő Háború eseményeit. A 42-es könyvtár gyermek-foglalkozásainak sorában „A Nagy Honvédő Háború ifjú hőseiről” hangzott el előadás, a 3-as könyvtárban az elmúlt tizenöt év legjobb szovjet ifjúsági könyveiről adtak beszámolót. Természetesen gyermekkönyvtárainkban sem rekedt meg a propaganda és nevelőmunka ezeknél a témáknál, hanem felhasználták az évforduló lendületét arra, hogy a gyermekek érdeklődését más irányba is tereljék. Sikeres, és ösztönző kezdeményezés volt a 27-es könyvtár „Beszélgessünk a technikáról” gyermekek számára rendezett kérdés-felelet délutánja, a 35-ös könyvtár szemléltetéssel egybekötött és könyvbemutatókkal színesített természettudományos sorozata, amelynek keretében neves előadók, többek között Anghy Csaba is tartottak előadást. Más könyvtárakban, mint például a 24-esben távoli népek életéről, nagy utazókról és utazásokról kaptak gyermekolvasóink érdekes beszámolókat. Ki tud többet a felszabadulásról, tizenöt éves fejlődésünkről? Üj kezdeményezések és kísérletezések éve A jubileumi év jelentőségét — a Szabó Ervin könyvtár kerületi könyvtárainak munkája és továbbfejlődése szempontjából — talán nem is a megemlékezések sokoldalúsága, kulturált színvonala miatt kell hangsúlyoznunk. Sokkal inkább azokban a kezdeményezésekben, kísérletező kedvtől fűtött, bátor próbálkozásokban kell keresnünk, amelyek egyre jellemzőbbekké válnak, s amelyek átformálják a hálózatban dolgozó könyvtárosok munkamódszereit. Mindenekelőtt szembetűnő az igyekezet, hogy az olvasók érdeklődését a könyvtár egész állománya iránt keltsék fel. Ezt célozzák az audio-vizuális propaganda kezdeményezések. Ezek sorában is elsősorban a 2-es könyvtár „Nagy gondolkodók a vallásról” című előadását, 11* - 31 163
