A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Mikó Zoltán: Felszabadulásunk tizenötödik évfordulója: új eredmények serkentője

a 9-es könyvtár fiataloknak szánt „Modern erkölcsök” témában tartott vitáját, az űrhajózásról szervezett szemléltetett előadását, a 32-es könyvtár természettudományos sorozatának sikeres indulását, a 38-as könyvtár természettudományos és világnézeti témákról szervezett előadásait, több könyvtárunk ismeretterjesztő, tudományos könyvbemutatóit kell tekintenünk. Ez a jelzésszerű felsorolás is azt dokumentálja, hogy könyvtárosaink egyre jobban megértik: nem rekedhetünk meg a szépirodalmi igények passzív kielégítésében, hanem újabb igényeket, más területek iránti érdeklődést kell keltenünk olvasóinkban ahhoz, hogy könyvtáraink közművelődési funkciójukat teljes mértékben betöltsék. Éppen ezek a kezdeményezések segítenek tudatosítani olvasóinkban, hogy kerületi könyvtáraink nem pusztán szórakoztató intézmények, hanem a művelődés, az ismeretterjesztés, a tudományos tájékoztatás központjai is.

A másik ilyen biztató jelenség a József Attila olvasómozgalom tennivalóival kapcsolatban nyilvánult meg. Már régóta probléma, hogy kerületi könyvtárainkban nem emelkedett kellő szintre a tömegszervezetekkel, elsősorban a KISZ-szel való együttműködés. Az eddigiek során ez csak formálisan nyilatkozott meg. A KISZ József Attila olvasómozgalma lehetőséget adott arra, hogy mindinkább tartalommal telítődjék és mozgalmi együttműködéssé váljék ez a kapcsolat. Könyvtáraink egy részében éppen ezért örvendetes jelenség, hogy megfelelő talajra talált a mozgalom. Különösen a 4-es, a 11-es, a 26-os, a 20-as, a 18-as, a 42-es, a 18-as és a 22-es könyvtárak kollektívái értették meg a KISZ mozgalmának jelentőségét. Ebben a tekintetben természetesen többi könyvtárunkat sem marasztalhatjuk el. Hiszen az említetteken kívül a 30-as, a 13-as, a 34-es könyvtár is csoportos foglalkozások szervezésével, személyes könyvtárosi agitác.iós és nevelőmunkával segítette a fiatalok bekapcsolódását a KISZ mozgalmába. Értékes színfoltot jelentett a 13-as, a 18-as, a 26-os, a 38-as könyvtárakban szervezett műsoros József Attila-esi, a 34-es könyvtárban és a 23-asban az olvasómozgalom könyveiről tartott előadások. Nem könyvtárosainkon, nem a könyvtárak aktivitásán múlott, hogy éppen a KISZ részéről nem kísérte kellő támogatás minden esetben a sikeres próbálkozásokat, hogy nem szervezték meg a fiatalok rendszeres segítését, a be- beszámoltatások előkészítését. Még ebben is kezdeményeztek könyvtárosaink, hiszen a 26-os könyvtárban nemcsak olvasóterveket készítettek a fiatalokkal, nemcsak abban segítettek, hogyan válogassák ki az elolvasandó könyveket, hanem még a beszámoló megszervezését, kérdéseinek kidolgozását és levezetését is magukra vállalták.

Ha nehezen is indult, ha időleges megtorpanás kísérte is, mégis elmondhatjuk, hogy alapot adott a további munkához, könyvtárosaink gyakorlatot szereztek az előcsatározá- sok során, s mindenképpen kiindulópont ahhoz, hogy a következő években a József Attila olvasómozgalom a fiatalok művelődésének egyik legfontosabb eszközévé válhasson.

Hogy a 14 éves korosztályon felüli fiatalsággal való törődés, a könyvtári foglalkozás kiemelkedett mindennapos szürkeségéből, köszönhető többek között azoknak az élénk, ötletes megmozdulásoknak, amelyek Tizenötévesek találkozói címmel íródtak kerületi könyvtáraink 1960-as történetébe. A XII. kerületi 38-as könyvtárunk felejthetetlen találkozót szervezett a kerület 15 éves fiataljai és a kerület 11 írója részvételével. Az írók műveik előadásával, felolvasásával, a résztvevő fiatalok kérdéseikkel tették maradandóvá ezt a találkozót. A tizenötévesek köszöntését — irodalmi előadás és műsor keretében — rendezték meg a 14-es és a 35-ös könyvtárakban is. Az óbudai 8-as könyvtár három írót hívott meg, hogy a kerület fiatal olvasóival a múlt, jelen, jövő kérdéseiről beszéljenek. Ezeken a találkozókon nemcsak fiataljaink érdeklődése, élményvilága, a jelent és jövőt igénylő lelkesedése mutatkozott meg, hanem a könyvtári csoportos foglalkozások új módszereinek kialakulását is szemlélhettük.

Éppen a József Attila olvasómozgalom és a fiatalokkal való találkozók kapcsán és velük egy időben formálódott meg a könyvtárak mellett létrehozandó Fiatalok Köreinek a gondolata. Ehhez példamutató segítséget adott a 44-es könyvtár filozófiai vitaklubjának a 9-es és 35-ös könyvtár irodalmi köri tevékenységének sikere. Nem véletlen, hogy több könyvtárban hasonló körök létrehozására gondoltak, a gondolat megizmosodott és 1961-ben