A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Mikó Zoltán: Felszabadulásunk tizenötödik évfordulója: új eredmények serkentője

ki a fiatalok körében. Hogy mennyire célravezető módszerek voltak ezek, bizonyítja a 12-es számú könyvtár példája. Kísérleti válogatópolcukról néhány nap alatt kikölcsönözték a fel- szabadulásról szóló művek háromnegyed részét. Több könyvtárban nem tudták kielégíteni a jelentkező igényeket. Illés Béla, Darvas József, Nagy Lajos, Karinthy Ferenc, Juhász Ferenc, Illyés Gyula, Gergely Sándor, Bárány Tamás, Szabó Pál, Hegedűs Géza, Thury Zsuzsa, Barát Endre, Nemes Dezső könyvei, a témába vágó albumok és antológiák — különösen az év első felében — állandóan kézben voltak. A 3-as számú kerületi könyvtár arról számol be, hogy ebben az időben megélénkült a kézikönyvtár használata is. Az 1-es számú könyvtárban oly magasra szökött a felszabadulás történeti adatai, publicisztikai és irodalmi dokumentumai iránti érdeklődés, hogy más könyvtáraktól és a Munkásmozgalmi Intézettől szereztek be könyveket, folyóiratokat, dokumentumgyűjteményeket. Több könyvtárban készítettek jegyzékeket, kis bibliográfiákat, műsor-tanácsadókat. így többek között: a 8-as és 19-es könyvtárban.

Sok tényező mellett kerületi könyvtáraink intenzív könyvpropagandája is hozzájárult ahhoz, hogy ez évben a tavalyihoz képest 60 000 kötettel emelkedett az új magyar irodalom kölcsönzött köteteinek száma. (2 810 000 szépirodalmi kötetből 693 000 jut a mai magyar irodalomra.) — Pozitív jelenségnek kell tekintenünk, hogy a felszabadulásról szóló művek tekintélyes részét az általános iskolák felsőtagozatos tanulói, ipari tanulók, középiskolások, egyetemisták, pedagógusok, a József Attila olvasómozgalomban résztvevő fiatalok kölcsönözték ki. Ez azt jelenti, hogy két igen lényeges olvasórétegünk (a fiatalság és a nevelők) fontos politikai, társadalmi ismeretek és élmények birtokába jutott. Ebben természetesen nemcsak a mi munkánk, hanem a pártszervezetek, a tömegszervezetek agitációs tevékenysége is nagy mértékben közrejátszott. Hozzá kell tennünk, hogy a rádió, televízió propagandájának, nyilvános fejtörő játékainak, a napilapok és hetilapok könyvismertetőinek, képregényeinek, rejtvényeinek, is szerepük van az eredményben. Az úttörők már hagyományos nyomolvasó mozgalma a gyerekek ezreinek és számos felnőttnek a figyelmét fordította fels: abadulásunk és szocialista fejlődésünk történelmi tényeire. Ezek a propagandaeszközök szerencsésen irányították az érdeklődőket a biztos ismereteket nyújtó és maradandó élményeket hagyó könyvek és így a könyvtárak felé is.

Kerületi könyvtáraink csoportos foglalkozásai, a könyvtárakban folyó előadáspropaganda, az író-olvasó találkozók kiegészítették és elmélyítették a könyvekből szerzett ismereteket és élményeket. Két könyvtárunkban (a 3-as és 26-os) Száva alezredes, hadtörténész a felszabadító harcok történetét tárta a hallgatóság elé. A 12-es könyvtárban Illés Béla volt a nagy történelmi események, győzelmes fegyvertények krónikása, miközben meggyőzően rajzolta meg a szovjet katonák önfeláldozását, tudatos győzelemre törését, a szovjet ember jellemét. A 7-es számú könyvtárban Búza Károly tanár a felszabadulás korszaknyitó jelentőségét elemezte. A 42-es könyvtár fiatal olvasói a csepeli „Ifjúság Házában” Sós László alezredessel találkoztak, aki a szovjet hadsereg tagjaként harcolt, s visszaemlékezése mély benyomást tett az érdeklődő ifjúságra. Barabás Tibor két könyvtárban is (14-es és a 19-es) közel hozta olvasóinkhoz a tizenöt évvel ezelőtti eseményeket, és jellemző emberi momentumokban érzékeltette, hogyan váltotta és váltja fel a régit az új. Rákospalotán Szabó Pál a parasztság megújult életét mutatta meg színes, eleven emlékezésében. Lőrincen Darvas József irodalmunk tizenöt évének summázását adta, feltárva hallgatói előtt mai irodalmunk gátjait és előremutató jelenségeit. A 20-as, 25-ös, 27-es, 33-as, és 35-ös könyvtárak „A fel- szabadulás élménye irodalmunkban”, „A felszabadulás utáni magyar költészet”, „Tizenöt év irodalma”, „Íróink a felszabadulásról” címmel középiskolások és ipari tanulók részére tartottak tájékoztató és mintegy tananyag-kiegészítő előadásokat. A legsikeresebb ankéto- kat, író-olvasó találkozókat is a felszabadulási évforduló jegyében rendezték meg könyvtáraink. Felejthetetlen élményeket hagyott e találkozókon résztvevő olvasókban a 2-es és 12-es könyvtárban Berkesi András által elmondott írói vallomás. Az 1-es könyvtárban Hárs László és Hegedűs Géza közreműködésével folytatott beszélgetés, az 5-ös könyvtárban Bihari Klárával, a 7-es könyvtárban Thury Zsuzsával, a 31-es könyvtárban Beczássy Judittal tartott ankét megnydatkozásra késztette olvasóinkat.