A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Drechsler Ágnes: Kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárakban
A 19-es könyvtár két éve vezeti új szerzeményeinek katalógusát hasonló módszerrel. Érdekes törekvésük azonban, hogy az előző év anyagát beosztják az alapkatalógusba a régi cédulák egyidejű kiemelésével, hogy ezáltal ott fokozatosan annotált katalógust nyerjenek. Hasonló katalógusa van betű- és szakrendi felállításban a 28-as, 8-as, 32-es, 10-es, 12-es könyvtáraknak is. Külön szépirodalmi katalógust állított fel a 38-as, a 29-es és a 23-as könyvtár is. A 44-es könyvtár betűrendes katalógusában a jelentősebb írók nevét jelző osztólapokra felragasztották az írók arcképét. Több könyvtárunkban nem került még eddig sor arra, hogy az összefoglaló jellegű kézikönyvek, szótárak, képzőművészeti albumok, lexikonok, stb. anyagát magában foglaló kézikönyvtár állományáról külön katalógusban tájékoztassák az olvasókat. Ezzel kapcsolatban említjük meg a 6-os könyvtár szépen összeállított kézikönyvtári katalógusát, amelyet betű- és szakrendi csoportosításban két példányban készítettek el, belső és olvasótermi használatra. Ebbe a katalógusba beolvasztották a segédkönyvtári anyagot is, de az irodában elhelyezett segédkönyvtárnak külön betű- és szakrendi katalógusa is van. A kézi- és a segéd- könyvtár anyagát beépítették az egész állományt feltáró katalógusba, de ezeket a műveket KÉZIKÖNYVTÁR - NEM KÖLCSÖNÖZHETŐ külön felirattal látják el. - Többlet- munkának foghatjuk fel, mert nem igen találkoztunk még ezzel máshol, hogy a 6-os könyvtár betűrendes katalógusában a jelentősebb szépírók művei mögött megtaláljuk a róluk szóló monografikus irodalomtörténeti munkákat. Lenin összes művei analitikus katalógusáról Lenin tanulmányainak, cikkeinek analitikus úton történő feltárását régóta sürgette a könyvtárosok és olvasók igénye egyaránt. Az önállóan megjelent Lenin művek példányszáma nem bizonyult elegendőnek az oktatás ellátásához. Ezért szükséges, hogy az olvasók rendelkezésére álljon olyan könnyen kezelhető és áttekinthető katalógus, amely az „Összes Művek”, a „Válogatott Művek” és a „Marx, Engels, marxizmus” című kötet tartalmát is feltárja. 1959 nyarán ennek a jelentős feladatnak a megvalósítását vállalta magára a 8-as könyvtár kollektívája és a munkát a 22-es könyvtár és a könyvtári KISZ tagok közreműködésével még abban az évben el is végezte. A katalógus 3000 cédulája a fent említett három gyűjteményben megjelent írások címfelvételét adja. Mivel a szoros betűrend mechanizmusa a keresést nehézkessé tenné, ezért a beosztást igyekeztek e sajátos bibliográfiai tartalommal összhangba hozni és bizonyos átmenetet alkotni a tárgyszavas szerkesztés felé. Ennek megfelelően a beosztás módja indokolt esetekben eltér a címszavas betűrendezés szabályaitól. Pl. a pártkonferenciákkal és pártkongresszusokkal kapcsolatos cikkek felvételei a cím első szavától függetlenül időrendben, illetve számsorrendben követik egymást. Egy címszó alá sorolták meghatározott beosztás alapján (címzettek betűrendje, keltezés sorrendje) Lenin egész levelezését, táviratváltásait és telefonbeszélgetéseit. Összefoglaló címleírást alkalmaztak az ugyanazon személynek címzett egyazon kötetben megjelent levelek darabszámának és lapterjedelmének megjelölésére, mert nem volt érdemes a néhány- soros üzeneteket egyenként címfelvételezni. A Leninről szóló művek közül csak azokat vették fel, amelyek a forrás-gyűjteményekben megjelentek. A katalógus végleges megszerkesztésénél esetleg meg lehetne oldani a Leninről szóló müvek kiegészítését más forrásokból is. 1960 első felében, mialatt a katalógus célszerűségéről és a sokszorosítás lehetőségéről megindult a vita a központban, a Párttörténeti Intézet kötet alakban megjelentette Lenin műveinek magyar bibliográfiáját Forgács Sándorné szerkesztésében. — Ez a bibliográfia ugyan lényegében magában foglalja a katalógus anyagát — az olvasószolgálati gyakorlat és a könyvtárosok tapasztalatai alapján azonban mégsem pótolja az analitikus katalógust az alábbi indokok miatt: 15Э
