A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Dr. Drechsler Ágnes: Kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárakban

1. a bibliográfia használata körülményes: az előszó tanulmányozása, a címmutatóból való visszakeresés, a tételszámok közötti eligazodás még a könyvtárosok számára sem könnyű;

2. az olvasók kezébe bibliográfia jellege miatt nem adható, viszont ennek használata lehetetlenné tenné az ajánlás közvetlen módját, a címek közötti szabad válogatást.

3. a bibliográfia nem egészíthető ki a továbbiakban megjelenő kötetek címleírásával.

Az analitikus katalógus használhatóságával kapcsolatban javaslatként vetődött fel, hogy a feldolgozott anyag terjedjen ki a könyvtárakban meglevő valamennyi gyűjteményes kötetre. Ezt az ötletet azonban el kellett vetni, mert részint e kötetek anyagát az Összes Müvek gyűjteménye már tartalmazza, másrészt a kötetek anyagának tematikus csoportosítása amúgy is könnyűszerrel lehetővé teszi az ezen témákat keresők tájékozódását — nem említve a felesleges munkát és a cédulatöbbletet.

A sokszorosítás megkezdése előtt azonban feltétlenül szükséges még:

a címleírások ellenőrzése, az adatok esetleges kiegészítése, tipográfiai egységesítése,

mindez természetesen a Forgácsné-féle bibliográfia adatainak egybevetésével. Most már csak az a cél, hogy a katalógus az anyagi és technikai feltételek megteremtésével mielőbb megvalósuljon.

Gyermekkönyvtári katalógus

Elterjedt felfogás volt hosszú ideig, hogy a gyermekkönyvtárakban nincs szükség katalógusokra. Az igazság ezzel szemben az, hogy a katalógus már csak azért is szükséges, hogy a gyermekek később a felnőtt könyvtárban is otthonosan mozoghassanak. Az alapkatalógusokkal egyébként már régóta szinte mindenütt találkozhattunk, hiszen csaknem valamennyi könyvtárunk rendelkezett a gyermekkönyv-állományt feltáró cédulakatalógussal a felnőttek részére szolgáló katalógus mintájára. A teljes könyvanyagot betűrendes katalógus tüntette fel, az ismeretterjesztő anyagot pedig külön katalógusban tartották nyilván ugyancsak betűrendbe szedve .— Azonban még ez sem valósulhatott meg mindenütt megfelelő munkaerő hiányában. A meglevő cédulaanyag pedig a folyamatos gondozás nélkül hiányossá és egyébként is céljára alkalmatlanná vált.

1960-ban végre fordulat történt ezen a téren a gyermekkönyvtárak életében, mert a kerületi könyvtárak osztálya — a változtatás sürgősségét felismerve — betűrendes és tematikus katalógusanyaggal látta el a hálózatot Ez a katalógus újszerűségre mutat annyiban, hogy 18 témakörben jelzi a gyermekkönyvtár állományának kiemelkedő csoportjait.

Az alapkatalógus csoportjainak kialakításában résztvettek a kerületi könyvtárak osztálya mellett működő gyermekkönyvtári munkacsoport tagjai. A csoportosítást megtárgyalta az Országos Könyvtárügyi Tanács gyermekkönyvtári szakbizottsága és elfogadta.

A 18 csoport — egységes raktári jelzetekkel ellátva az alábbi sorrendben követi egymást:

К (képeskönyvek)

M (meséskönyvek)

Á (állattörténetek)

Gy (gyermekvilág, úttörőélet)

T (mondák, regék, történelmi regények) Kt (kalandos történetek)

É (híres emberek életrajzai)

V (költemények, verskötetek)

Sz (kisszinház, bábjáték)

S (válogatás a felnőttek irodalmából)

I 0—2 (tájékozódjunk a tud. világában)

I 3 (ifjúsági mozgalom)

I 4 (tanuljunk nyelveket)

I 5 (búvárkodás a természet birodalmában) I 6 (a technika vívmányai)

I 7 (művészet, játék, sport) l 8 (írókról, könyvekről)

I 9 (hazánkról és a nagyvilágról, utazás, földrajz, történelem)

156