A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Király Lászlóné: Állományfejlesztés és kölcsönzés a kerületi könyvtárakban
Könyvtáraink szempontjából nem szerencsés az a kiadói gyakorlat, hogy sok esetben a rég várt és nélkülözött klasszikus műveket csak drága, esetenként díszkiadásban adnak ki. Például: Flaubert: Érzelmek iskolája, Dosztojevszkij: Félkegyelmű, stb. Nagyon jó lenne, ha ezek olcsóbb kiadásban is megjelennének. Könyvkiadásunk még mindig adós egy sor régóta nélkülözött mű kiadásával. Például Flaubert: Salambo, Zola: Nana, Párizs, Shaw több prózai műve, stb. d) Szovjet szépirodalom Az 1956—57-es évkönyvben végzett elemzésünkben reprezentatív adatok alapján megállapítottuk, hogy a szépirodalmi állománynak e csoport kb. 10—25%-át képezi. Azóta e csoport aránya és a kölcsönzésben elfoglalt helye jobban megközelíti egymást. 1960-ban ugyanis 5,1 %-ban szovjet szerzők műveit kölcsönözték az olvasók, ami 1957 4,2%-os arányával hasonlítva, lényeges fejlődést mutat. Az állományfejlesztésben is hasonló következetes fejlődés tapasztalható. A kölcsönzés során megfigyelt korábbi bizalmatlanság, tartózkodás fokozatosan feloldódott. Olvasóink részéről ma már csak szórványosan találkozunk olyan esettel, amikor kategorikusan kijelentik, hogy szovjet könyvet nem olvasnak. 1957—58-ban még a könyvtárakban is előfordult, hogy esetenként indokolatlanul alacsony példányszámot vásároltak egyes szovjet művekből attól való félelmükben, hogy nem fogják elvinni az olvasók; ma ezen már túl vagyunk. A szovjet müvek folyamatosan emelkedő szerzeményezése és forgalmazása mutatja, hogy a könyvkiadás-adta lehetőségeken belül, a könyvtárosok nem követnek el nagyobb hibákat. Például az egész hálózatban a következő példányszámokat vásárolták: Fagyejev: Az utolsó udege 130, Ivanov: Színes szelek 125, Kocsetov: Jersov fivérek 112, Dold-Mihajlik: Ordasok között 218, Muszrepov: Ketten a tűzvonalban 112, Nyikolajeva: Útközben 165, Osztrovszkij: Nem vagy egyedül 138, Solohov: A hazáért harcoltak 221, Msztiszlavszkij : Éjfél előtt 138 példány stb. Ez megfelel az egyéb könyvek vásárolt átlagának. A szovjet szépirodalmi müvek olvasottsága folyamatosan emelkedő aránya ellenére sem megnyugtató. Forgalmazásukat az adott lehetőségeken belül is növelni kell. A jó, de mégis elfekvő szovjet szerzők műveinek fokozottabb olvastatását nagyban elősegíti majd a most készülő szovjet könyvek annotált bibliográfiája. Olvasóink körében a már évekkel ezelőtt kiadásra került művek közül ma is a legnépszerűbbek: Arszenyev: Őserdők fia, Ehrenburg: Vihar, Fjodorov: Partizánok élén, Gorkij: Az anya, Ilf-Petrov valamennyi könyve, Jan történelmi regényei, Koptyajeva: Ivan Iva- novics, Obrucsev: Utazás Plutóniába, Polevoj: Arany, Siskov: Zord folyó, Solohov: Csendes Don, Szokolov: Szikrák, Szolovjev: Csendháborító, Sztyepánov: Port Artur, A. Tolsztoj: Golgota, Nagy Péter, Vinogradov: Paganini, stb. A legújabbak közül Csukovszkij : Balti égbolt, Doldt Mihajlik: Ordasok között, Nyikolajeva: Útközben, Pausztovszkij regényei, Polevoj: Messze a front mögött, Platon: Hét szál fű országa, Solohov: A hazárét harcoltak stb. müvek váltál legkedveltebbekké. g) Népi demokratikus országok irodalma A szovjet irodalomhoz hasonlóan arra törekszünk, hogy a baráti népek irodalma kellően képviseltesse magát állományunkban. Hogy ezt nem tudjuk kellő szinten elérni, elsősorban könyvkiadásunk lehetőségeivel függ össze. Nagyon kevés, és nem is mindig a legjobb műveket fordítják le és adják ki, ami a lehetőségeken belül már eleve kizárja, hogy legalább nagyobb póldányszámmal pótolnánk a féleség hiányát. A népi demokratikus országok irodalmából könyvtáraink 1958-ban 2390, 1959-ben 3735, 1960-ban pedig 2334 kötetet vásároltak. 1959-ben figyelemreméltó emelkedés, 1960-ban viszont mind számszerűen, mind százalékosan lényeges csökkenés figyelhető meg a művek számának egyidejű esése következtében. A vásárolt művek átlagos példányszáma a hálózatban nem alacsonyabb, mint más .irodalmi csoportoknál. 118
