A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Király Lászlóné: Állományfejlesztés és kölcsönzés a kerületi könyvtárakban

( folytatás )

Kerület

Könyvtár sz.

1958. kötet

1959. kötet

1960. kötet

XIV

.............................

1

8

31

37

40

XIV.............................

5

24

26

31

XV.............................

2

9

29

32

40

XV.............................

3

4

25

25

47

XVI.............................

32

55

45

62

XVII.............................

36

29

31

57

XVII.............................

40

12

27

32

XVIII.............................

24

27

17

32

XVIII.............................

31

16

24

42

XIX.............................

25

51

38

83

XX...........................

27

43

32

57

XX.............................

35

32

15

24

XXI.............................

42

42

35

47

XXI.............................

30

18

17

45

XXII............................

1

3

31

27

48

vili. kvt....................................

1

5

29

17

29

vili. kvt....................................

1

7

20

15

19

A táblázatból kitűnik, hogy a könyvtárak egy része nem kellő következetességgel fejleszti e szakot, s hogy a vásárolt könyvmennyiség nem minden esetben függ össze az adott könyvtár anyagi helyzetével és olvasóinak számával. Állandó, egyenletes fejlesztés figyelhető meg a könyvtárak többségénél.

Előfordul, hogy kevesebb olvasóval és anyagi fedezettel rendelkező könyvtárak lényegesen több könyvet vásároltak e szakban, mint a nagyobb könyvtárak. Például 1960-ban a 26-os és 28-as könyvtárak lényegében azonos mennyiséget vásároltak, holott a 26-os könyvtár minden tekintetben sokkal kisebb a 28-asnál, továbbá a szintén kisebb 4-es könyvtár 1960-ban több természettudományos könyvet vett, mint a 8-as, 9-es, 10-es nagy könyvtárak.

E néhány ellentmondástól eltekintve azonban állandó és következetes fejlődést láthatunk a könyvtárak egészénél.

Ha ezen a néháy következetlenségen változtatnak a könyvtárak és a jó természettudományos könyveket rendszeresen magasabb példányszámban vásárolják, akkor már csak a könyvkiadáson múlik, hogy sokkal több színes formában íródott természettudományos irodalom kerüljön a könyvtárakba, különösen a csillagászat, űrhajózás, atomfizika és biológia köréből.

Bár ezekből egyre több és több jó könyv lát napvilágot, mégis alatta marad az igényeknek. A modern természettudományos irodalom legjobb példányaihoz csak előjegyzés útján juthatnak az olvasók. Nagyon kedveltek és állandóan olvasottak a nem nagy tudományos felkészültséget igénylő Búvár-sorozat kötetei, továbbá a Cousteau—Dumas: A csend világa, Infeld: Einstein, Bőhm—Dörge: Korunk óriása az atom, Kulin: A távcső világa*, stb. típusú könyvek.

Nagyon érdekes tapasztalatot nyújtott ebben a vonatkozásban a néhány könyvtárban folytatott igénykutatás. A vártnál jóval több olvasó igényel természettudományos könyveket. Például a 2-es számú könyvtárban kitöltött 588 igénykutatási kérdőívből 273-an jegyezték fel a természettudomány valamelyik ágával foglalkozó irodalom iránti igényüket, a 9-es sz. könyvtárban pedig 538 kitöltött kérdőív közül 295-en**. Hasonló tapasztalatokat gyűjtöttek a 44-es könyvtárban is. A nevezett könyvtárakban legnagyobb arányban az

* Maruszki József: a természettudományos irodalom népszerűsítéséről. A könyvtáros, 1961. január.

** Dobos Piroska: Az olvasószolgálat főbb kérdései a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Könyvszemle, 1961. 1. sz.

ILI