A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Király Lászlóné: Állományfejlesztés és kölcsönzés a kerületi könyvtárakban
értelmiség és a tanuló fiatalok részéről mutatkozott ilyen igény. Azokban a könyvtárakban, ahol a könyvpropaganda néhány bevált módszerét alkalmazták, különös gondossággal kezelték a természettudományos irodalom ajánlását, a forgalom átlagos arányát felülmúlva 4—6,3 %-os forgalmi arányt értek el. Például a 3-as, 17-es, 21-es, 23-as, 29-es, 33-as, 34-es, 36-os, és 42-es könyvtárak. A természettudományos irodalom javuló propagandája bár közvetve, de nyilvánvalóan összefügg a könyvtárosok természettudományos képzettségével. Ebből a szempontból jelentősége van a könyvtárosok természettudományos továbbképzésének, mely bizonyos alapvető ismeretnyújtás révén megkönnyíti ajánló munkájukat. A természettudományos irodalom forgalmának növelésében ugyancsak nagy szerepet tölthetnek be szabadpolcos könyvtáraink. c) Műszaki-technikai irodalom. A műszaki-technikai irodalom a könyvtárak összes állományában, állomány-gyarapításában és a kölcsönzésben a következő arányokat képviseli: 1958 1959 1069 kötet % kötet % kötet % Az állományban .... 47 196 5,5 47 144 5,2 45 148 4,7 A szerzeményben ... 2 238 2,2 2 900 2,7 2 635 2,2 A forgalomban ............ 54 435 1,8 63 457 1,8 70 414 1,6 A táblázat mutatja, hogy a műszaki irodalom a könyvállományban állandóan csökkent. A szerzeményben számszerű növekedés látható, a százalékos arány egyidejű csökkenése mellett. A kölcsönzésben, bár százalékosan nem mutatkozik, állandó, folyamatos emelkedést értek el a könyvtárak. A műszaki-technikai állomány-részlegünkről nyugodtan állíthatjuk, hogy a legtöbb elavult, holt anyagot ez a szak tartalmazza. Nagyszámú olyan szakkönyv tartozik ide, melyeket a technika már régen túlhaladott, s ma már csak dokumentációs jelentőségük lehet. Például Straub Sándor: Gázmotorok (1887), Khayll—Roda: Rádiólexikon (1926), Jovitza György: Árnyékolt rácsú csövek és azok alkalmazása (1929), Molnár János: Hibakeresés és készülék karbantartás 11929), Mihályi Dénes: A távolbalátás és készüléke (1929-es kiadás) stb. Mivel a kerületi könyvtáraknak nem feladata dokumentációs könyvanyag megőrzése, így ezek a könyvek is évek óta kivonásra várnak. A műszaki irodalom elavult részének kivonása már folyamatban van. Az 1950-es évek elején kellően át nem gondolt szerzeményezési elvekből eredően könyvtáraink tömegesen vásároltak olyan speciális szakmai, illetve egy-egy szakma részkérdéseivel foglalkozó kiadványokat, melyek népszerű jellegük ellenére sem tarthattak számot a kerületi könyvtárak olvasóinak igényére. Például: P.Intuszov: Alexandr Nyikulín újító, Kontoro- vics: Az acél és az öntöttvas hőkezelése, Jegorenkov: Öntödei formázok kézikönyve, Poszkacsejev: Mintakészítő újítások, Tóth András: Az öntödei selejt okai, Mihajlov: Rá- nyászati szerszámok, Mohi Rezső: Aknamélyítési munkálatok, Martini: Az acélolvasztás gyors módszerei, stb. Az ilyen és hasonló típusú könyvek közül szinte egyik sem volt olvasó kezében, legalább is az utóbbi években nem. Ma már könyvtáraink ezeket a speciális, egy-egy szakma dolgozóit érdeklő kiadványokat nem vásárolják. Elég kevés jó, átfogó, népszerű kiadvány jelenik viszont meg, s így nehezen tudunk kellően lépést tartani a legújabb technikai vívmányokkal. Különösen elmaradunk az igények mögött a közlekedés, elsősorban az autó, motorkerékpár korszerű irodalmában. Állandóan keresettek a háztartási,’akáskultúrával foglalkozó könyvek. 112
