A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
Bármiként is igyekezett a vezetőség lassítani a könyvbeszerzés hanyatlását, a bajok mindjobban elhatalmasodtak. Ezekkel a tényekkel nyíltan szembe kellett nézni. Az 1920-as Jelentés (p.5.) is elismeri, hogy a beszerzés „az előző évhez képest... rendkívüli csökkenést mutat”. Bővebben tájékoztat erről Jalits Margitnak a rendelő osztály 1920-as működéséről készített évi beszámolója: „A rendelő osztály jelentése az 1920-as évről... Üj valamint antiquar vételeinknél nagy a csökkenés az előző évvel szemben is, alig érik el a tavalyi vásárlás felét. Ennek is csak egynegyedét rendeltük, mégpedig csaknem kizárólag az elkerülhetetlen aktuális kérdésekkel foglalkozó könyvek rendelésére szorítkoztunk. Még a raktárból elveszett, hiányzó könyvek pótlását sem kezdhettük meg. Külföldi rendelést egyáltalán nem küldtünk szét. Az ajándék és csere útján hozzánk érkezett anyag a tavalyinak 9,4 %-a, ami azonban nem azt jelenti, hogy ezidén jóakaró pártfogóink el pártoltak volna, hanem a tavalyi Szabó Ervin hagyaték, a kenyérmezei fogolytábor (volt orosz hadifolytábornak Szabó Ervinék által berendezett könyvtára, mely a tábor feloszlatása után visszaszállt az intézményre. — Szerk. megj.) és a „Könyvet a proletárnak!” mozgalom által felszökött szám volt a kivételes.” 102 Ami az ajándékozók hűségét illeti: az 1919-ben elért szám valóban kivételes — ezt a kivételt a megtagadott Szabó Ervin végrendelete és a könyvtár ügyét minden eszközzel felkaroló munkáshatalom teremtette — az ajándékozott könyvek száma azonban még akivételtől eltekintve is éppolyan hanyatlást mutat 1919 után, mint a vásárlásoké. Előtűnik ez az egymás mellé sorakoztatott számadatokból: GYARAPODÁS AJÁNDÉKBÓL 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 3128 2709 10 476 1243 1101 2765 2234 Az ajándékokból származó kötetek száma tehát az 1919-et megelőző évekéhez viszonyítva is visszaesett. Az elkövetkező években már nyomát sem találjuk olyan nagy értékű hagyatékoknak, mint amilyen Thallóczy Lajosé, vagy Szabó Erviné volt. Az 1920—1923-as jelentésekben két nagyobb tétel szerepel az ajándékok között, 1921-ben Zólyomi Wagner Géza hagyatéka és 1922-ben a francia közoktatásügyi minisztérium 1000 kötetes francia szépirodaim’ könyvekből álló ajándéka. A kötetszám megjelölése nélkül közli az 1921-es jelentés, hogy „A középosztályra elkövetkezett mostoha idők jele”-ként sok a magánosok felajánlása s ennek során megvásárolták Hindy Iván könyvtárának budapesti vonatkozású részét, Biedl Frigyes francia-irodalmi könyveit s egy 300 kötetes christológiai gyűjteményt. Az 1922-es év csúcs az összbeszerzes szempontjából. A 20 763 kötet megszerzése azonban nem jelent feltétlen értékgyarapodást. Erről ugyanis így tájékoztat az 1922-es jelentés (p.l.): „A gazdasági hanyatlás arra kényszerítette az igazgatóságot, hogy lehetőleg gyorsan bonyolítson le tekintélyes könyvvásárlásokat.” Az ilyen, az inflációval versenytfutó, kapkodó beszerzések haszna erősen kétes. 1923-ban, mint a fentebbi kimutatás jelzi, ismét zuhanás következett (11 082), akkor tehát már- a pénzügyi manőverek sem segítettek. Az ellenforradalom által teremtett gazdasági viszonyok a legsúlyosabban a külföldi könyvbeszerzést érintették. Az évi jelentések kezdettől fogva sem titkolták, hogy a külföld 102 Üo. 1920. jan. 5. 7 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve VUI. 1960. 97
