A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Dobos Piroska: Az igénykutatás problémái és módszerei a közművelődési könyvtárakban

hogy milyen ellenvetéseket lehet a kérdőíves módszerrel szemben felvetni s külön felsorolja, milyen okok miatt adhat a kérdőíves módszerrel rendezett kutatás az igazságtól eltérő képet. Ez az össze­sítés érdekes és megfelel a saját tapasztalatainknak is. A fő érv, hogy az olvasó akár tudatosan, akár nem tudatosan, félrevezető válaszokat adhat. A kérdések összeállítása is nagymértékben lehet szubjektív és ez a szubjektivitás már eleve az olvasótól függetlenül is meghamisíthatja a válaszokat. Éppen ezért a kérdőívek összeállítása rendkívül gondos, szilárd elvi alapokon álló és kollektív munkát igényel. A mellette és az ellene szóló érveket mérlegelve úgy gondoljuk, hogy az igénykutatás nem egyedüli, de igen fontos formájának kell tekintenünk a kérdőívek útján történő kutatást. A már említett problémákra való tekintettel azonban, minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, milyen kérdésekre várhatunk megközelítőleg megbízható választ s melyek azok a kérdések, amelyekre a kérdés logikájából következően csak esetlegesen kaphatunk érdemleges feleletet. Úgy kell cso­portosítani egy-egy kérdőív kérdéseit, hogy azok egymással kölcsönhatásban legyenek s ne csak az egyes kérdésekre adott konkrét válaszok jelentsék a feltárt anyagot, hanem a válaszok össze­függéseiből is vonhassunk le következtetéseket, amelyek erősítik az egyes adatokból álló anyagot, vagy esetleg az ellenkezőjét bizonyítják, tehát ellenőrzésre felhasználhatók. A kérdőíves formánál felvethetjük, hogy vajon, csak néhány problémára szorítkozó ívek ki­bocsátása célravezetőbb-e, vagy az alaposabb, sokoldalú, az olvasóigényekkel kapcsolatos, de még­sem azonos kérdések szerkesztése a jobb módszer. 1954-ben csak két kérdésre válaszoltak a 9. sz. könyvtár nőolvasói. Az ezzel való munka egyszerű volt, az olvasók szívesen feleltek e két kér­désre, az összesítés sem volt nehéz és a leglényegesebb tényekre vonatkozóan mégis adatszerű bizonyítékokat kaptunk. A lipcsei városi könyvtárak 1957 végén, 1958 elején szintén kérdőíves megoldással rendez­tek közvéleménykutatást. Az udvarias magyarázkodást ott is mindössze két kérdés követte, ame­lyek szerzőkre és tárgykörökre vonatkoztak. Ott 154 olvasó töltött ki kérdőívet, de a kapott vá­laszokat igen sokoldalúan dolgozták fel foglalkozás, nem, kor s a kívánt szépirodalmi, illetőleg is­meretterjesztő irodalom kategóriái szerint. Külön érdekes és nálunk is felhasználható az olvasócso­portoknak ilyen kategorizálása: dolgozók, ifjak, lányok, háziasszonyok, nyugdíjasok. A már jelzett francia városi könyvtári igénykutatás igen részletes kérdőív alapján készült és mi most Budapesten] szintén egy ilyen részletes kérdőívvel való igénykutatás módszerét alkal­mazzuk. (Kérdőív mellékelve.) E kérdőívvel az a célunk, hogy az alapvető olvasási igény feltárása mellett bizonyos korlátok között összkulturális képet is adjon a kérdőívek összesítése, amely meg­indokolja és érthetővé teszi az olvasási igényeket. Ezzel törekszünk arra, hogy a minden kérdő­ívvel kapcsolatos munkában rejlő bizonytalansági tényezőt a legkisebbre csökkentsük. Ilyen módon az egyes adatszerű tényeket más adatszerű közlésekkel összevetve elemzőbben és reáli­sabban lehet összesíteni és értékelni. Törekedtünk a kérdések összeállításánál a francia minta sze­134 >jfogl. : /ГД . j jélétkor: *13 j ! I Legkedvesebb magyar íróm:, Legkedvesebb .külföldi iróm:

Next

/
Oldalképek
Tartalom