A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Turányi Kornél: Toldy Ferenc javaslata a pesti közkönyvtár létesítésére

TOLDT FERENC JAVASLATA A PESTI VÁROSI KÖZKÖNYVTÁR LÉTESÍTÉSÉRE A Szabó Ervin Könyvtár, mint Fővárosi Könyvtár 1904. október 15-én kezdte meg működését, de előtörténete a múlt század közepéig nyúlik vissza. Ez időtől fogva ugyanis tudományos életünk több kimagasló személyiségét foglalkoztatta az a gondolat, hogy fővárosunk más európai nagyvárosok pél­dáját követve közkönyvtárat létesítsen. Pest város vezetősége csak a kiegyezés évétől kezdve tanúsított komolyabb megértést e gondolat iránt, s elsősorban Frank Ignác jogtudósnak a város tulajdonába futott hagyatékából egy 14 OOO kötetes szakkönyvtárból és a nyomdai köteles példányokból kívánta közkönyv­tárának alapját megteremteni. 1867-ben a városi közigazgatás keretén belül működő Tanügyi Bizott­ság Könyvtári Albizottságot szervezett. Ennek elnöke Toldy Ferenc irodalomtörténész, egyetemi könyv­tárigazgató lett, aki a következő javaslatot dolgozta ki Pest város közkönyvtárának feladatára, szerveze­tére és működésére vonatkozólag: „A Tanügyi Bizottság által kiküldött Könyv­tári Al-Bizottság előterjesztése egy városi Pol­gári Könyvtár megalapítása s a közvádló útján a városhoz jutó nyomtatványok elhelye­zése iránt. Midőn a Tanügyi Bizottmány a Tekintetes Közgyűlés azon kérdésére: ,,Mi történjék a közvádlótól a hatósághoz visszaérkező nyomtat­ványokkal?” véleményét előterjesztené: a Te­kintetes Tanács augusztus 27-kei végzése foly­tán úgy hitte, hogy elébb a városi Frank-könyv­tár mikénti felállítása és kezelése iránt leszen célszerű nyilatkoznia, mert e kérdés a hivata­los példányok kérdését is magába foglalja. Kérdést nem szenved, hogy egy városi könyv­tár felállítása városunknak nem csak díszére, hanem a városi lakosság szellemi műveltsége, közvetve pedig annak anyagi jóléte előmozdítá­sára is szolgálna. E kettős célnak pedig úgy felelne meg egy városi könyvtár, ha: 1) Az új irodalomnak s főleg az angol, francia, német és magyar iro­dalomnak, történeti és földrajzi, utazási és természettudományi, s más tudományos, de népszerű, valamint költői és széptani jeles munkáit (az angol és franciákat fordításban is), továbbá a szükséges nyelvkönyveket, szótá­rakat és encyclopaediai felütő munkákat magá­ban foglalná; 2) ha a kereskedelem, gyári, kéz­műves és művészi ipar szakai, kézi könyvek, egyediratok (monographiák), felütő munkák és folyóiratokban minél gazdagabban képviselve volnának. így szabva meg a városi könyvtár körét, az, a városban levő főkönyvtárak, úgymint a múzeum, akadémia és egyetem könyvtárai mellett ko­rántsem lesz luxuscikk, de sőt azoknak szük­séges kiegészítője, s különösen a kereskedő és iparos közönségre nézve, mely Pest városa lakosságának legnagyobb részét s e város virág­zása legfőbb tényezőjét teszi, valódi mívelő és kiképző fő intézetévé válnék. T. i. az elemi, a polgári, vasárnapi, a kereskedelmi s műipari tanodák nevendékei az iskola által csak arra képesíttetnek, hogy majd a gyakorlati életben, különféle szakjaik folytonos haladásait sike­resen követhessék; de hogy azokat maguknak elsajátíthassák és a képesebbek maguk is a haladás tovább fejtő tényezőivé lehessenek, arra az irodalom rájok nézve múlhatatlanul szük­séges. Igaz, hogy az irodalom rájok nézve léte­zik ily könyvtár nélkül is ; de hányán jutnak ily könyvtár nélkül annak ismeretébe? hányán szerezhetnek magoknak ily munkákat, még pedig nem egyszer-kétszer az életben, hanem folyvást ? Es azért nagyobb jótéteményt alig gyakorol­hatna a városi hatóság a szorgalmas iparűző osztállyal, mintha oly könyvtárt állít számára, mely a feljebb, különösen 2 d. pont alatt meg­105

Next

/
Oldalképek
Tartalom