A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Turányi Kornél: Toldy Ferenc javaslata a pesti közkönyvtár létesítésére

nevezett szakoknak, minden ágaira, minden különszerű (speciális) jó könyvet megszerezvén, azok polgárainak használatára e könyvtárban készen állanának. Csak egy nemzedék alatt is mennyire emelkednék ily intézet által a köz- műveltség, s a technikai szakbeli ismeretek elterjedése által az ipari képzettség! Ennek folytán pedig az előállító erő, a külfölddel való ver- senyezhetés, s így végre a közjóiét.

Nem lehet tehát legbuzgóbb örömmel nem üdvezelni a Tanbizottmány azon kijelentését, mely szerint egy városi könyvtár felállítását a város legfontosabb szükségei közé sorolta.

S némi alapja egy ily intézetnek máris van. Ott van ti. a 14 000 kötetből álló Frank-könyvtár, mely nagyobb részben ugyan szorosan tudományos tartalmú, mégpedig előkelő tekintettel a jogtudomány minden ágaira —, de nem kevés, a közmíveltségre tartozó jeles munkákkal is el van látva.

Másodszor ott lesz a pesti esküdtszéki kerületben megjelent minden könyv, folyóirat és hírlap, mik nélkülözhetetlen részei bármely hazai könyvtárnak.

Harmadszor nevelni fogják e könyvtárt számos ügybarátok és írók ajándékaikkal, s nem lehet kételkedni, hogy Pestnek nem kevés polgára végintézetileg is meg fog róla emlékezni.

Negyedszer összeköttetésbe hozatván a mindinkább szaporodó főreáltanodai könyvtárral, egyik a másik kiegészítésére fog szolgálni.

De valódi megteremtését ez intézet mégis a közgyűlés buzgó ügyszeretetétől várja. E részben nem szabad fösvénykednünk, nem szabad elfelejtenünk azon horderőt, mellyel ily intézet éppen a közjóiét és anyagi felvirágzás emelkedésére is csalhatatlanul bír. S ezért az intézet éppen létesítése első évtizedében követel na- gyobbszerű áldozatokat, sőt nem is áldozatokat, hanem inkább oly tőke befektetését, mely az összes lakosságnak a legdúsabb kamatozást biztosítja. Ha így vagy tíz év alatt egy, minden szükségesekkel gazdagon ellátott ily polgári könyvtár létesülni fogott, annak évi dotátiója is leszállítható leszen: de az első megalkotásnak nemes elszántsággal kell megtörténnie. E végre pedig: első egy alkalmatos épület szerzése. Tudtunkra nincs a városnak oly épülete, mely e célra, nélkülözhető helységekkel bír. Nem is tanácsolható, hogy e könyvtár valamely más célra épült házban, részére úgy ahogy kihasítandó néhány szobában összetömessék. A helyiségnek, a jövendőségre való tekintettel is tágasnak, kényelmesnek, az intézet sajátszerű viszonyaihoz helyesen alkalmazottnak kell lennie.

S itt kettős kérdés merül fel : a telek és a pénzalap.

Az elsőre nézve a főreáltanoda üres telke látszik ily célra mintegy praedesztinálva lenni. Az a városnak oly központi részébe esik, mely a Cukor és Reáltanoda utcák által a város két főfő közlekedési csatornájával, az Egyetemi utcával és az Országúttal áll összeköttetésben s így a belvárosból, másfelül a külvárosokból könnyen hozzáférhető; e mellett oly utcára, ti. a Cukor utcára nyílnék, mely csendességével ily intézetnek különösen kedvez.

A másodikra, ti. a pénzalapra nézve úgy látszik az úgynevezett építkezési alap vétethetnék igénybe, mely a neki kitűzött célról nem csak nem vonatnék el, hanem éppen ennek, t. i. a tanügynek, legmagasabb fejlődési stádiuma érdekében hasznosíttatnék.

Ha a Tekintetes Közgyűlés a könyvtár felállítását, s számára egy alkalmatos épület létesítését elhatározná, a Tanügyi Bizottmány kész volna egy építkezési programot előterjeszteni, melyből ki fogna tűnni, hogy ez épület nem is valami szertelen költséget követelend. Ennek illustrátiójára itt előlegesen csak annyi jegyeztetik meg, hogy az épület mintegy 40— 50 000 kötetre volna számítandó, s hogy a százezer kötetnyi egyetemi könyvtár részére 1854- ben tervezett épület árterve akkor 65 000 ftra ment.

Második a Frank-könyvtár kellő kiegészítése, helyesben ez alapon egy polgári könyvtár összeszerzése. E vélra az évi dotátio kezdetben tán tíz éven át, négy-négy ezer forintra volna teendő; azontúl az, mint immár mondatott, leszállítandó lévén, talán felényivel beérnők.

Harmadik a kellő személyzet. Lelke ez minden könyvtárnak, mely nélkül a rendszeres és célszerű szaporítás, lajstromozás (mely helyesen csak tudományos szakemberek által eszközölhető), sem az intézet minden tekintetben kellő megőrzése, sem végre annak minél nagyobb mértékben hasznosítása nem érhető el. A Bizottmány véleménye szerint e személyzet egy könyvtárnokból, két tisztből és egy szolgából állana, úgy, hogy az első 1200 ft fizetéssel alkalmaztatnék, a két tiszt 600— 600 fttal, a szolga 300 fttal. így az első tíz évben az esztendei költség 4000 ft dotátio, 2700 ft fizetések, 150 ft pauschaléból állván, együtt 6850 ft-ra rúgna.

106