A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
mert állandóan felmerült az a probléma, hogy az új, bővebb szakjelzettel ellátott könyvek és katalóguscéduláik hogyan illeszkedjenek bele a már meglevő anyagba. Teljessé vált a zavar, amikor az Állami Könyv- terjesztő Vállalat Kollektor Osztálya átvette a Fiók Központtól a kerületi könyvtárak könyvellátását. Az Országos Széchényi Könyvtár — amely a katalóguscédulákon a címfelvételezést és a szakozást végezte — egyrészt nem igazodhatott a Szabó Ervin-féle módosításokhoz, másrészt sokkal bonyolultabb jelzeteléssel dolgozott, a magyar ETO, illetve sokszor még a német kiadás felhasználásával is. A Kollektor által küldött könyvek és ezek tartozékai a kerületi könyvtárak részére csak úgy voltak használhatók, ha azokon különféle javításokat Szabó Ervin-féle 33: társadalmi kérdés, szociálpolitika 333: lakáskérdés 335 : szocializmus (szocialista elméletek, többek között a marxizmus is) 339: társadalmi osztályok és rendek, nőkérdés 36: társadalmi tevékenység 38 : közgazdaságtan és gazdaságpolitika 9 : világtörténelem 90 : történettudomány 902.6: archeológia Egyes Szabó Ervin által sűrűn használt jelzetek teljesen megszűntek, miután ezek az ETO- ban nem szerepelnek. Ilyenek pl. 309: társadalom- és művelődéstörténet, 709: művészettörténet, 809: irodalomtörténet. A munka gyakorlati kivitelezése a következőképpen történt: három régi és nagy könyvállománnyal rendelkező kerületi könyvtár ismeret- terjesztő anyagát nézte át az erre a munkára kijelölt szakozócsoport (III. kér. óbudai, VII. kér. Rottenbiller-utcai és VIII. kér. Szörény-utcai könyvtárak). Az átvizsgált könyvanyag kb. 11 000 körül mozgott. Elgondolásunk alapján e három könyvtár feldolgozandó anyaga együttesen kb. 90 %-ban fedi a többi könyvtár anyagát is, s ennek alapján a munka azokon a helyeken is lényegesen meggyorsul. A könyveket tartalmilag átvizsgáltuk, majd az 1954-es kiadású ETO alapján átszakoztuk, természetesen most még mind a raktári lapok sorrendjének, mind a könyvek gerincjelzetének érintetlenül hagyásával. Minden egyes műről két cédulát készítettünk. Egyet a betűrend számára, itt a szakjelzet a jobb alsó sarokba került, a másikat a és egyszerűsítéseket eszközöltek, a szak- és raktári jelzeteket pl. mindenütt azonosították, esetleg úgy, hogy a differenciált szakjelzet szolgált egyúttal raktári jelzetként is, vagy éppen ellenkezőleg, a szakjelzetet egyszerűsítették le a raktári jelzet szerint. Ezeket a javításokat minden kerületi könyvtár a saját elképzelései szerint végezte legtöbbször teljesen hibás módon, miután nem volt semmilyen egységes szempont, amelyhez igazodhatott volna. Az átszakozás a fent felsorolt visszásságokat van hivatva kiküszöbölni. Az átszakozás lényege dióhéjban az, hogy az ismeretterjesztő anyag az ETO alapján új szakjelzetet kap. íme, mutatóba néhány különbség a két szak- rendszer fontosabb szakcsoportjainak jelzetelésében : ETO 33: politikai gazdaságtan, közgazdaságtan 333: agrárpolitika 335: szocialista rendszerek nem marx.—len. nézőpontból 339: anyagi javak megoszlása és felhasználása 36: népjólét, biztosításügy 38 : kereskedelempolitika, közlekedéspolitika 930.9: világtörténelem 930.1 : történettudomány elmélete 930.26: archeológia szakrend számára, itt a szakjelzetet a bal felső sarokba írtuk. Külön raktári jelzet ezeken a cédulákon még nem szerepelt. Amennyiben a könyv szakjelzete nem változott, vagy csak jelentéktelen módosítást szenvedett, rövidített címfelvételt készítettünk, amennyiben azonban a könyv az egyik főosztályból átkerült a másikba, részletes címfelvételt állítottunk ki. A Kollektor által küldött könyvekről is készült cédula, ezeket külön megjelöltük, s azt is jeleztük, amikor esetleg eltértünk az ott feltüntetett szakjelzettől. Az átszakozásnál fokozottabb mértékben szem előtt tartottuk a könyvtárosok és az olvasók gyakorlati szempontjait, figyelembevettük az egyes kerületi könyvtárak ezirányú kívánságait is, több esetben kölcsönös engedményekkel járó megegyezést kellett kötnünk. így pl. a túlságosan hosszú jelzeteket lehetőleg kerültük, négy számnál hosszabb jelzetek közös megbeszélés eredményeként csak a 3-as, 6-os és szórványosan a 9-es szakban fordultak elő. A magyar történelem anyagát kiemeltük a Fiók Központ által bevezetett 941-es szakcsoportból, kiemeltük az útleírásokat is a 914/919-es jelzetű 76
