A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
h) Földrajz Általános vélemény: ez a legkeresettebb szak. A kötésre kerülő könyvek között százalék- arányát túlhaladó mértékben szerepel. A régebbi alapítású könyvtárakban a rongált állomány nem jelentéktelen részét teszik ki. Az egész állomány 2,6%-a. Hanzelka-Zikmund könyveire mindenütt igen sok az előjegyzés, de minden útleírás iránt egyaránt nagy az érdeklődés. Az utóbbi idők új kiadványai sokat enyhítettek a szűkös helyzeten, különösen az Üti kalandok és a Világjárók sorozata népszerű és olcsó. Az igényeket azonban e szakon belül nem tudjuk kielégíteni, annál is inkább nem, mert a régebbi kiadású könyvek kivonása a forgalomból nem volt túlzás s e téren a revízió csak ártalmas lehet. A két világháború között megjelent útleírásokban igen sokszor a legelrejtettebb módon és formában nagyon határozott szovjetellenességet, faji úszítást találunk, amelynek romboló hatását nem engedhetjük meg. Pl. Thanhoffer: Kongó, Aage Krarup Nielsen: A trópusokon át a déli jegestengerre, Cetvadászok útja. i) Általános müvek Az állomány 1,1 %-a. A nagyobb könyvtárakban a jól fejlesztett segédkönyvtár anyagának nagy része idetartozik. A segéd- és kézikönyvtárak fejlesztését azonban nem biztosítottuk tervszerűen, s ezért e szakban az ellátottság igen egyenlőtlen. Pl. amíg a 44. sz. VIII. kerületi könyvtárnak igen jó összeállítású a kézikönyvtára, s benne különböző lexikonok, gyűjteményes kötetek kapnak helyet, a 38. sz. XII. kerületi könyvtárnak nincs Révai Lexikonja sem s egyébként is hiányos a kézikönyvtári állománya. Igen jó segédkönyvtára van a 8. sz. III. kerületi és a 9. sz. VIII. kerületi könyvtárnak is. A 8. sz. könyvtárban e szakban szereplő ajánló bibliográfiák felhasználására példát mutatnak. Fontos feladatunk, hogy a kézikönyvtárak, segédkönyvtárak fejlesztéséhez segítséget nyújtsunk. 3. SZÉPIRODALOM A kerületi könyvtárak egész állományának 46,6%-a, a felnőtt irodalom 54,9%-a. Ez az arány nagymértékű javulást mutat az előző évek számaihoz viszonyítva, s most jobban megközelíti a kölcsönzésben tapasztalható arányokat. Elismerve, hogy az ismeretterjesztő irodalom forgalma soha se közelítheti meg a szépirodalom kihasználtságát, a szépirodalom arányának emelése feltétlenül javítja az állományt, mert reálisabban az igényekre épül. Az 1957-es évben a felnőtt kölcsönzés 80,9%-a a szépirodalom köréből került ki. Sokat javított az elmúlt év sokoldalú, régi hiányokat pótló könyvkiadása, s így elértük, hogy néhány könyvtárunk ma már nem áll olyan rosszul a szépirodalmat illetően, mint akár egy évvel ezelőtt is. Különösen ott érezhető komoly javulás, ahol a kerületi tanácsok községfejlesztési keretükből az állománygyarapításhoz hozzájárultak. A VIII. kerületben a 44. sz. könyvtár, amely pedig 1951-ben mint „tervenfelüli” létesült ennek megfelelő állománnyal, ma már elérte a régebbi alapítású könyvtárak színvonalát. A szépirodalomnak az ismeret- terjesztő irodalom elemzéséhez hasonló részletes feltárása igen nehéz feladat, mert sokkal kevésbé tagolódó s összetettebbek a tényezők is, amelyek az olvasókat egy-egy szépirodalmi mű kölcsönzésére késztetik. Kölcsönzésben elfoglalt szerepe miatt az elemzésre mégis kísérletet teszünk. Magyar irodalom a) Űj magyar irodalom A kerületi könyvtárakban csaknem a teljes anyag megtalálható. A jelentést készítő könyvtárakban a szépirodalom 16—22%-át jelenti, s ez általánosítható is. Kihasználtságuk az utóbbi évben nagy mértékben emelkedett, bár már az 1953—56-os években is jelentős eredményeket értünk el a mai magyar irodalom olvastatása terén. Ma az új magyar művek 5 Évkönyv — 2 65
