A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

legjobbjait éppen úgy várják és előjegyzik, mint a nyugati klasszikus szerzők müveit, vagy a régebben már megjelent és most újra kiadásra kerülő műveket. A szépirodalmi kölcsönzés­nek az 1957-esévbena 16,5%-a volt új magyarmű. Egy-egy műből 2—3 példány van egy könyv­tárban, s általában a fölösanyag leválasztása után csak a csoport fejlesztésével van probléma, amennyiben nem tudnak elegendő példányszámot vásárolni. Az általános képen belül ter­mészetesen vannak aránytalanságok. A 7. sz. könyvtárban 2.061 kötetből a vizsgálat alkal­mával 1.015 volt a raktárban és ebből 60 művet soha senki nem kölcsönzött, 20-nál többször 265 kötetet vettek igénybe. Legkeresettebbek: Tatay, Szántó György, Németh László, Illés Béla, Szabó Pál, Veres Péter, Kovái, Fehér Klára, Passuth, Oravecz, Sásdi, Tersánszky egyes müvei. Több humoros, szatirikus könyvet keresnek. Élénk érdeklődés van a közelmúlt esemé­nyeit szépirodalmi formában feldolgozó írások iránt még akkor is, ha nem érnek el különösen magas irodalmi színvonalat, mint pl. Berkesi: Októberi vihar, amelyre egy-egy könyvtárban 15 előjegyzés is van. Az új magyar irodalom tematikájában ez utóbbi és a munkásélet nincs eléggé képviselve. Olvasottságának fokozásához erre is szükség lenne. Az új vers, dráma és novellairodalom iránt nincs elég érdeklődés. Problémát jelentenek ezért az ezekből össze­állított antológiák beszerzése és olvastatása. b) Régi magyar irodalom A szépirodalmi állománynak 21—31%-a, igen keresett csoportja az anyagnak. A köl­csönzési statisztikában 21,8%-kal szerepel. A régi könyvtárakban a kopással, rongálódással, az új könyvtárakban pedig fontos müvek teljes hiányával küszködnek. Van néhány könyv­tárunk azonban, amelyik elérte, hogy e körben is ki tudja elégíteni olvasóit. A kötelező iroda­lom nagyobb részét arégi magyar irodalomból veszik, s bár sok helyen 12—17, sőt ennél több példányban is megvan egy-egy mű, az év bizonyos szakaszában kevésnek bizonyulnak, máskor viszont fölös állományként mutatkoznak. Ahol ennél kevesebb a kötelező irodalom példányszáma, már az iskolaév kezdetén láthatók a nehézségek, s előjegyzések nagy számát veszik fel a középiskolás diákoktól, amellyel a probléma távolról sem oldódik meg. Az új létesítésű könyvtárakban a XX. századeleji irodalom kiválói is kevéssé vannak képviselve, Gárdonyi, Móra, s 1956-ig Krúdy, Kosztolányi müvei. A régi magyar irodalom iránt a könyv­kiadás javulása óta az érdeklődés kis mértékben csökkent, s ezért a jelentkező igényeket Jókai, Mikszáth, Móricz műveiből a legtöbb helyen már ki tudják elégíteni. Míg azelőtt Vas Gereben, Kemény és Jósika is igen kedvelt olvasmány volt, ma már ezeket sem kere­sik a régi mértékben. Jókai egyes kötetei még hiányoznak: Akik kétszer halnak meg, Szeretve mind a vérpadig, Szabadság a hó alatt, A jövő század regénye, Egy az Isten, Egetvívó asszonyszív. Külföldi irodalom a) Orosz klasszikusok A szépirodalom 3—4 százaléka, keresettsége nem elegendő. Tolsztoj müvei közül a Karenina Anna a legnépszerűbb, de Turgenyev, Dosztojevszkij, Szaltükov-Scsedrin müvei közül sok hever kihasználatlanul. Kétségtelenül hatott a szovjetellenes demagógia, amely­nek következtében a kevésbé müveit olvasók nemcsak a szovjet, hanem az orosz klasszikus irodalmat is elutasították. Ma már egyre kevesebb az olyan olvasó, aki „oroszt nem kérek" mondattal elejét veszi az ajánlásnak s éppen ezért tág tere van annak, hogy az állomány jobb feltárásával a könyvanyagnak ezt az értékes részét forgalomba hozzák. A 18. sz. könyvtárban 1957 augusztusában tartott vizsgálat szerint raktáron volt-. Csehov kötet = 28 db, Csernisevszkij: Mit tegyünk = 1 db, Csernisevszkij : Prológus = 3 db, Doszto­jevszkij kötet = 14 db, Ljeszkov: Az elvarázsolt zarándok = 4 db, Mamin—Szibirják: Hegyi fészek = 3 db, Turgenyev kötet = 25 db. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom