A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fennállása 50 éves évfordulójának megünneplése
58 arra, hogy összegyűjtsük, megőrizzük és megfelelő módon tároljuk emlékanyagunkat. Ez az anyag pedig tudománytörténetileg is értékes, múltunk megismeréséhez nélkülözhetetlen, el- kallódása pótolhatatlan veszteség. Megfelelően bemutatva a fiatal könyvtárosnemzedék nevelésében jelentős szerepet játszhat. Elhatároztuk tehát, hogy a gyűjtést megindítva, össze fogjuk szedni múltunk emlékeit és megfelelő elhelyezést biztosítunk számukra. A szélesebb körű érdeklődésre számot tartható anyagból állandó kiállítást készítünk. felszabadulás után bevezetett új módszereket: újítások, olvasóértekezletek, műsoros előadások, egyszerűsített belső munka, új katalógusok stb. szemléltette, másik fele ötven esztendő gazdag bibliográfiai anyagából igyekezett a legjobbakat bemutatni. A falakon négy metszet az 1900-as évek budapesti életét elevenítette fel, két szemléletes falitábla pedig könyvállományunk és olvasólétszámunk félévszázados fejlődését mutatta be. A kiállítás előkészítése alkalmával is tapasztaltuk: eddig nem fordítottunk kellő gondot ÜNNEPI MUNKAÉRTEKEZLET A VÁROSHÁZÁN akiknek az év folyamán nem kevesebb, mint 3 097 000 könyvet adtak. Ezek a számok hiteles bizonyítékai a könyvtár fejlődésének. Más számok viszont azt mutatják, hogy a fejlődés nem volt egyenletes. Az első másfél évtized alatt létrejött a könyvtár, otthont szereztek a tudományos központnak, megnyitottak hat fiókkönyvtárat. 1919- től 1945-ig hét újabb fiókkönyvtár nyílt — mint az köztudomású — nagyrészt a belső kerületekben. A központ részére a főváros megszerezte a Wenckheim grófok szanálásával a nagyon szép, de könyvtárnak kétesen alkalmas mai palotát. A felszabadulástól napjainkig huszonkilenc fiókkönyvtár nyílt, olyan területeken, a külső városrészekben, peremvárosokban, amelyek azelőtt sehogyan, vagy csak egy-két zárt jellegű, vagy szegényes szak- szervezeti, munkásegyleti gyűjtemény formájában voltak könyvvel ellátva. A tudományos könyvtár, a régi központ pedig szélesre tárta kapuit az új olvasók előtt." Pesta László ezután a megújult könyvtári munka eredményeiről beszélt, kiemelte a könyvtárosok nevelő munkáját, majd utalt ő is arra, hogy felelősséget vállalnak a könyvtár munkájáért a Fővárosi Tanács tagjai is. Különösen nehéz a feladata, a munka újszerűsége miatt, a kerületi tanácsoknak, amelyek a közművelődési könyvtárak munkáját irányítják. ,,Ha a könyvtárosok és felelős irányítóik az elmúlt ötven év eredményeit ismerik és tapasztalatait felhasználják, nagy segítséghez jutnak a további esztendők szép és felelősségteljes munkájához. Ehhez a munkához kívánok a Tanács és a magam nevében is sok sikert az ünneplő Szabó Ervin Könyvtárnak." Pesta László után Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese szólalt fel. A mill órakor a Fővárosi Tanács dísztermében került sor az ünnepi munkaértekezletre. A közönség első soraiban foglaltak helyet a könyvtár régi dolgozói, Szabó Ervin egykori munkatársai, a felettes és felügyeleti hatóságok vezetői, a budapesti nagykönyvtárak küldöttei. A Könyvtár dolgozói teljes számban megjelentek. Az értekezletet Haán György, a Fővárosi Tanács V. B. népművelési osztályának vezetője nyitotta meg. Fővárosunk büszke arra — mondotta — hogy szervezetén belül jött létre annakidején az ország legkorszerűbb, a kultúrára szomjas olvasókat leggyorsabban és legjobban kielégítő könyvtára. Az első korszak nagy lendületét és alkotásait még az ellenforradalmi időszak sem tudta teljesen letörni és megsemmisíteni, a két világháború között is sok ezer diák, munkás, haladó értelmiségi jutott hozzá a műveltséghez a Fővárosi Könyvtáron keresztül. A főváros ma is mindent megtesz, hogy a felszabadult országban a kultúrforradalom keretén belül a könyvtár munkáját, fejlődését elősegítse. A megnyitó után Pesta László, a Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondotta el ünnepi beszédét. Áttekintette a könyvtár fejlődését, számokkal bizonyítva az elért eredményeket. f,Észrevétlenül, Szabó Ervin és munkatársai buzgólkodásának eredményeképpen nyílt meg ötven évvel ezelőtt a Fővárosi Könyvtár. Csak néhány városi tisztviselő tudott róla, forgalma elenyésző volt. Tizenhárom esztendő múlva 162 000 könyve, több mint 11 000 beiratkozott olvasója volt, akiknek kezébe egy esztendő alatt 355 000 kötet könyvet adott. "Üjabb harmincöt év múlva, tavaly, a központ és a kerületi könyvtárak 1 195 000 könyvvel rendelkeztek, 112 000 beiratkozott olvasójuk volt,
