A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

Az aktívahálózat szervezésének gondolatát, mint annyi mást, a Szovjetunió könyvtár­ügyének tapasztalataiból merítettük. Meg kell mondanunk, hogy ebben a munkában még meglehetősen a kezdet kezdetén tartunk. Sok könyvtáros nem találta meg a kellő módszereket arra, hogy bevonja olvasóit a könyvtár munkájába. Az eddigi eredmények ezen a téren inkább csak egy-egy kampányhoz kapcsolódtak. A feladat az, hogy a könyvtár képes legyen olyan állandó aktívahálózat kiépítésére, amely folyamatos kapcsolatot jelent a könyvtár és az olvasó között. Olvasóértekezletek. A kerületi könyvtárak életének egyik jelentős eseménye az olvasó­értekezlet. Valamennyi könyvtár évenként egyszer összehívja olvasóközönségét, hogy megbeszélje velük a könyvtár fejlődését, eredményeit és hiányosságait. Ezeken az értekez­leteken az olvasók rendszerint igen őszintén mondják el kívánságaikat, a tapasztalt hibákat, de nem fukarkodnak a dicsérettel sem. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a könyvtárak olvasóértekezletei színvonalban egyre emelkedtek. A hozzászólások nagyrésze azt bizonyította, hogy Budapest olvasóközönsége megbecsüli kerületi könyvtárainkat, bizalommal fordul könyvtárosainkhoz és szívesen vesz részt a könyvtár életében. Az olvasó értekezleteken elhangzott jogos kritikák pedig hozzásegítik a könyvtárat a további fejlő­déshez. Nagy vonalakban foglalkoztunk a kerületi könyvtárak fejlődésével, propaganda- és nevelő munkájával. Jelentésünkben érzékeltetni kívántuk azt a hatalmas fejlődést, melyen kerületi könyvtárhálózatunk az elmúlt hat év alatt átment. Az egyre nagyobb számszerű eredmények és az olvasóközönségnek a könyvtár életében való egyre aktívabb részvétele bizonyítja, hogy kerületi könyvtáraink politikai és nevelőmunkájukkal méltóan állják meg helyüket a szocialista kultúra terjesztésében. .Jelentésünk végére érve megállapíthatjuk, hogy könyvtárunk életében az elmúlt hat év eredményes volt. Nemcsak azért, mert kiépült a budapesti könyvtárak hálózata (Budapest kerületeiben — a tudományos részlegeken kívül — 42 kerületi könyvtár és 205 állomás működik), mert ma már közel 118 000-re növekedett olvasóink száma. Eredményes e hat év azért is, mert — amint rámutatni igyekeztünk — sikerült Budapest dolgozóit jelentős számban könyvtárunk körébe vonni. Üzemek, vállalatok, tsz-ek dolgozói, értelmiségiek tízezres tömegei tartoznak ma már hozzánk. Mellettük egyre nagyobb számban jelentkeznek a jövő munkásai, értelmiségei, az ifjak és gyermekek. Megváltoztak maguk a könyvtárosok is. Könyvtárosnak lenni ma annyit jelent, mint hozzájárulni ahhoz, hogy népünk közkincsé­vé tegyük mindazt, amit az emberi gondolkodás és kultúra létrehozott, mint részt vállalni a társadalom különböző rétegei felé irányuló nevelő munkából. Megváltozott a könyvtárak állománya is. Ma már nem a ,,bestsellerek“ állanak a polco­kon, hanem azok a művek, amelyek az olvasók ismereteinek gyarapítását biztosítják és pihenést, szórakozást nyújtanak. Az új, megnövekedett feladatok új könyvtártechnikai eljárások, új munkamódszerek alkalmazását tették szükségessé. Munkánk terv alapján folyik, szerzeményezési és olvasó politikánk levetkezte kezdeti hiányosságait. Megtaláltuk helyünket a budapesti könyvtár- hálózatban. Központunk nyilvános városi könyvtár, amely legmagasabb szintű közművelő­dési igényt elégít ki és a társadalomtudományok, a pedagógia és a Budapesttel kapcsolatos táji feladatok területén a tudományos kutatást szolgálja. Tudományos részlegeinkben felszámoltunk minden elzárkózottságot és célunk itt is az olvasókkal való kapcsolat kimélyítése, kívánságaik megismerése és figyelembevétele. Könyvtárosi munkánk minőségének mércéje a jó, gyors, az elmélyült, eredményes munkát biztosító olvasószolgálat lett. — Igyekeztünk legjobb tudásunk szerint átadni tapasztala­tainkat az ország többi könyvtárának és átvenni új munkamódszereket, eljárásokat a mi munkánk javítására. Sokat vettünk át a közművelődési fiókhálózatban bevált módszerek­4* :i - 20 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom