A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

bői, elsősorban ami az olvasókkal való egyéni foglalkozást, továbbá az ankétok, kiállítások stb. rendezését illeti. Mindezeket a módszereket a könyvtár olvasóinak nagyobb igényeihez igyekeztünk alkalmazni. & v

Az új könyvtári feladatoknak megfelelően, új munkaterületek alakultak ki. Létrejött a Bibliográfiai Osztály és a Módszertani Osztály. Ez utóbbi a közművelődési hálózat önállósulása után biztosítja a könyvtárak szakmai és módszertani irányítását.

Jelentésünk időszakában létesült, mint különálló könyvtár a Szovjet Gyűjtemény és ugyancsak ebben az időben kapcsolták hozzánk a Pedagógiai Könyvtárat.

Eredményeink mellett rá kell mutatnunk hiányosságainkra. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése most már a könyvtár második ötéves tervének feladata.

Az elmúlt évek alatt tisztázódott helyzetünk a budapesti könyvtárhálózatban. Nem tudtuk azonban még ennek megfelelően kialakítani, pontosan körülhatárolni gyűjtési és feladatkörünket. Nagyjából ugyan tisztázódtak a könyvtárnak, mint tudományos könyvtárnak a feladatai, de még nem alakult ki, hogy milyen tágan kell értelmeznünk gyűjtési körünket ahhoz, hogy elláthassuk feladatunkat mint a főváros könyvtára, amely ugyanakkor a legmagasabb színvonalú magyar közművelődési könyvtár is.

Hiányosságaink vannak olvasószerzési tevékenységünkben is. Olvasóink összetételét nagyjából külső körülmények (pl. egyetemi hallgatók megnövekedett száma stb.) és a véletlen határozták meg. A jövő feladatai közé tartozik, hogy tudatos és tervszerű propagandával forduljunk azok felé a rétegek felé, akiknek munkájukhoz, továbbképzésükhöz szükségük van gazdag állományunkra és arra az apparátusra, amellyel könyvtárunk szolgál. Elsősorban tudósok, egyetemi tanárok, egyetemi tanszemélyzet, kutatóintézetek munkatársai stb. felé kell fordulnunk. Meg kell állapítanunk, hogy olvasószerzési munkánk szorosan összefügg helyiség és ezzel kapcsolatos költségvetési problémáinkkal. Sok jó elképzelésünk — mint pl. nagyobb kiállítások, ankétok, kutató-olvasóterem létesítése stb., azért nem valósult meg, mert nincs kellő számú helyiségünk.

Fenti problémák nem vonatkoznak ilyen élesen Pedagógiai Könyvtárunkra és a Szovjet Gyűjteményre. Ott, mivel a gyűjtési kör körülhatároltabb, tisztázottabbak a feladatok is.

Sok a tennivalónk még anyagunk jobb feltárása területén is. Elsősorban gazdag folyóiratanyagunkkal kell megismertetni olvasóinkat. Nincsenek kellőképpen kihasználva külön- gyűjteményeink sem. A „Budapest“ Gyűjtemény feltárását éppen csak megkezdtük a most készülő budapesti bibliográfiánkkal. Hasonló feladatok állanak előttünk a többi különgyűj- teménnyel kapcsolatban is.

Bibliográfiai Osztályunknak továbbra is feladata, hogy ajánló jegyzékeket készítsen közművelődési fiókhálózatunk számára, de emellett fokozottabb mértékben kell tudományosan feldolgoznia a központ anyagát is, alkalmazkodva könyvtári célkitűzéseinkhez.

Kétségtelenül egyik nagy hiányosságunk, hogy nem kielégítő a könyvtárnak mint tudományos intézménynek tudományos munkássága és ugyanezt kell elmondanunk a könyvtárosok egyéni tudományos munkásságáról is. Fel kell dolgoznunk tehát általános könyvtártani — és a mi könyvtárunkkal foglalkozó speciális kérdéseket, mint pl. a könyvállomány, könyvforgalom, olvasók összetételének felmérése, az olvasókkal való foglalkozás, valamint a többi könyvtárhoz való] viszonyunk megállapítása kérdéseit. Az intézetvezetés feladata, hogy segítse az egyes dolgozók egyéni tudományos tevékenységét.

Javítani kell és színvonalasabbá kell tenni a kerületi könyvtárak felé irányuló módszertani munkánkat is. A gyakorlati munka mellett szükséges az egyes kérdések elvi, tudományos feldolgozása. Új feladatként jelentkezik ezen a területen a budapesti üzemi könyvtárak szakmai segítése. Hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy ez az óriási hálózat kulturális szempontból kihasználtabb legyen. Módszertani Osztályunknak foglalkoznia kell a tudományos részlegek problémáival is.

Ki kell aknáznunk azokat az eredményeket, amelyeket ifjúsági olvasóink körében elértünk. Olvasóink közel 50%-a a tanulóifjúság köréből kerül ki. Fokozottan kell a jövőben az ifjúsági részlegeket könyvanyaggal és módszertani, pedagógiai útmutatással segíteni.

52