A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

A KÖNYVTÁR KÖLTSÉGVETÉSE

1949

1950

1 95 1

1 952

1953

1 954

Éves költségelőirányzat

3 513 152

4 873 766

4 277 9401

4 912 090

4 755 424

3 787 849'

Személyi kiadások ....

1 674 033

2 016 875

1 631 390'

2 133 1703

1 880 927

2 093 716*

Dologi kiadások

...........

1 839 119

2 856 8916

2 646 550'

2 778 920

2 874 497

1 694133'

Ebből könyvbeszerzés

1 012 600

1 756 500

1 750 000

1 830 000

1 584 450

502 062'

könyvkötés___

1

00 000

210 000

250 000

230 000

267 350

259 207

1 A csökkenés oka : a fiókkönyvtárak a kér. tanácsok költségvetésébe kerültek át.

2 A csökkenés oka.: a fiókkönyvtárak könyvbeszerzési előirányzata a kér. tanácsok költségvetésébe került ét.

3 Az emelkedés főként fizetésrondezós következménye.

* Az emelkedés fizetésrendezés következménye.

* Az emelkedés oka főként a könyvbeszerzési keret emelkedése.

A KÖZMŰVELŐDÉSI HÁLÓZAT IRÁNYÍTÁSA - MÓDSZERTANI

MUNKA

A budapesti kerületi közművelődési hálózat és a Szabó Ervin Könyvtár központja, 1950-ig egy igazgatási egységet képezett. A fiókkönyvtárak irányítását a könyvtár igazgatója az ún. Piókközponton keresztül gyakorolta. Központilag történt a fiókkönyvtárak* könyvvel való ellátása, a könyvek szerzeményezése, katalogizálása, szakozása — ugyancsak itt intézték a személyzeti és gazdasági ügyeket is. Központi feladat volt a kerületi könyvtárak propaganda- és nevelőmunkájának irányítása, a tapasztalatok összegyűjtése és általánosítása, a könyvtárosok oktatásának megszervezése és — nem utolsó sorban — új fiókok létesítése.

A kerületi tanácsok megalakulása után a fővárosi könyvtári hálózatot decentralizálták és egybehangolták fővárosunk közigazgatási beosztásával. A könyvtárak gazdái a kerületi tanácsok lettek, és mint a többi hozzájuk tartozó kulturális intézményeket a könyvtárakat is a népművelési osztályokon keresztül irányítják. (Továbbra is központi kezelésben maradt a három villamos mozgókönyvtár.) A leválás folyamata több szakaszban történt. A politikai és kulturális irányítás mellett először a gazdasági és személyzeti ügyek kerültek a tanácsok hatáskörébe. Továbbra is központilag történt a könyvbeszerzés, a könyvtárak szakmai irányítása. Ezt a szakmai irányítást, a fiókkönyvtárak munkájának ellenőrzését instruktorok végezték. Központi státusban maradt egy kb. nyolc-tíz tagból álló ún. ,,helyettesítő-brigád amelynek feladata volt, hogy a kerületi könyvtárak nyilvános szolgálatának zavartalanságát biztosítsa. Működésükre azért volt szükség, mert a kislétszámú könyvtárakban egy személy betegsége, tanulmányi szabadsága is fennakadást okozott. Rendkívüli feladatok megoldása is — pl. a leltározás, új fiókok létesítése is szükségessé tette ennek a csoportnak a fenntartását.

A leválás folyamatának következő lépéseként 1953-tól kezdődően a fiókok egy része önállóan szerzi be a könyveket. 1954 januárjától pedig valamennyi könyvtár önálló szerze- ményezővé vált. Az anyagot felszerelve az Állami Könyvterjesztő Könyvtárellátó részlegétől kapják. Továbbra is központi feladat maradt a könyvek köttetése és javítása, valamint a hálózatnak szaknyomtatványokkal való ellátása.

* „Fiókkönyvtár“ elnevezés 1954-ig általánosan elfogadott volt.

37