A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

VSA:

University of California Library. Berkeley

University of Illinois Library. Illinois

University of Nebraska. Nebraska

Library of Congress. Washington

Library of the Smithsonian Institution. Washington

Feldolgozás

A gyarapodásnak megfelelően évi átlagban kb. 15 000—16 000 mű (ebből kb. 4000 a Pedagógiai Könyvtáré) kerül címfelvételezésre és osztályozásra.

A rendszeres állománygyarapodásnak megfelelő napi kurrens munka mellett a katalógushálózat és a meglevő állomány gondozása is a feldolgozó munka része. A jelentés időszaka alatt a Feldolgozó Osztály (beleértve a Pedagógiai Könyvtár feldolgozó részlegét is), amely a fenti feladatokat ellátja, az alábbi jelentős munkákat végezte el.

1. A katalógusok megtisztítása a fasiszta anyagtól. A békeszerződések szellemében a tájékoztató szolgálat dolgozóinak elvi útmutatása alapján kiemeltük azt a fent jelzett anyagot, amelyet csak a tudományos kutatók, egyetemi tanárok, egyes tanszékek dolgozói számára kívánunk hozzáférhetővé tenni. A kiemelés csak a katalóguscédulákra vonatkozik, a könyvek a raktárban a helyükön maradtak. A Feldolgozó Osztály a technikai munkákat végezte el.

2. Az orosz nyelvű könyvek cirillbetűs katalógusának elkészítése. Ezt a munkát 1951-ben kezdtük meg. 1951-ig az orosz nyelvű könyvekről csak latinbetűs címfelvétel készült. Ettől kezdve a beérkező anyagról cirillbetűs címfelvétel készült, majd 1954-ben valamennyi transzliterált cédulát kiemeltük és cirillbetűsefckel pótoltuk.

3. A katalógusok revíziója. A jelentés időszaka alatt elvégeztük a Központi Könyvtár külső és belső betűrendes, katalógusának revízióját: a betűrend ellenőrzését, a hiányok kiegészítését stb. A Pedagógiai Könyvtár olvasó és szolgálati katalógusának kb. 60 000 céduláját a szabvány szerint betűrendeztük.

4. A földrajzi katalógus rendezése. Az eddig szolgálati katalógusként kezelt és csak a tudományos kutatás számára hozzáférhető katalógus egy részét az 1945 után beszerzett anyagot (180 doboz) rendeztük, választólapokkal láttuk el és 1953-ban az olvasók rendelkezésére bocsátottuk. A földrajzi katalógus többi részének rendezése még nem készült el.

5. A Pedagógiai Könyvtár decimális katalógusának felállítása az 1951 óta beszerzett könyvekről. 1951-ig a Pedagógiai Könyvtárnak nem volt decimális katalógusa. Az addig beszerzett művek a könyvtár által kidolgozott rendszerben nyertek besorolást.

6. A szakkatalógus betűrendes mutatójának átdolgozása 1951-ben. A felszabadulás után könyvtárunkba kerülő új könyvanyag — elsősorban marxista—leninista irodalom — feldolgozása szükségessé tette, hogy szakkatalógusunkat sok száz új fogalommal bővítsük, nemcsak a társadalomtudományok,de a többi ismeretág területén is. Ezeket a fogalmakat iktattuk be a betűrendes mutatóba. A mutatók kiegészítése azóta folyamatosan történik.

7. 2042/13/1952 MT sz. rendelet értelmében 1953-ban a könyvállomány leltári revíziója illetőleg számbavétele. A könyvek állományba vétele a múltban helynapló és kartoték nyilván-, tartó alapján történt. Ezek egyben leltári dokumentumként is szolgáltak. A rendelet lehetőséget adott rá, hogy a gyűjtemények meglevő numerus kurrenssel ellátott helynaplóit leltárkönyvül használjuk s ezekbe eszközöljük a leltári megállapítások tényeit. A helynaplóval nem rendelkező gyűjteményekről leltárkönyvet fektettünk fel. A leltározás munkájában részt vett a Feldolgozó Osztály, a Nyilvános Szolgálat és a Pedagógiai Könyvtár.

A számbavétel, amely alapleltárnak tekinthető, megállapította, hogy könyvállományunk 1953. VIII. 31-én 442 259 kötet. Ez á szám eltérést mutat az eddigi nyilvántartott becslésszerű adattól. Az eltérés onnan származik, hogy könyvtári nyilvántartásunk a múltban nem volt megbízható. A leltározást követően hiányjegyzéket állítottunk össze, amelynek alapján kiemeltük a hiányzó könyvek céduláit a katalógusból.