A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

8. Tankönyvgyűjtemény létesítése a Pedagógiai Könyvtárban 1951-ben. A felszabadulás előtt beszerzett, ömlesztett állapotban levő tankönyveket — mintegy 5000 kötetet — rendszereztük, leltárba vettük és katalogizáltuk. Ugyanekkor állítottuk fel á gyűjtemény tárgyszavas — a könyveket az iskolai tantárgyak rendjében nyilvántartó — katalógusát is.

9. A központi könyvtár periódika állományának és a folyamatos művek hiányának megállapítása nyilvántartólapok és a raktári állomány összevetése alapján. Ez szolgál alapul a hiányzó évfolyam pótlására.

10. Plakátgyűjtemény rendezése. 1951-ben rendeztük az előző évek folyamán felgyűlt, közel 75 000 db-ból álló készletünket, s 15 000 plakátot válogattunk ki megőrzésre. A régi (kb. 5000 db) anyaggal együtt rendeztük, decimális beosztással láttuk el és a szakon belül időrendben csoportosítva áttekinthetővé és könnyen hozzáférhetővé tettük az érdeklődők számára.

11. A Duplum-raktár kb. 50 000 kötetének és a 2. sz. raktár kb. 80 000 kötetnyi ömlesztett anyagának rendezése. A Duplum raktár állományának címfelvételezését megkezdtük. Az itt felhalmozott anyag csere célokat szolgál.

*

Az elmúlt hat év alatt jelentős eredményeket értünk el a könyvek feldolgozásánál alkalmazott munkamódszerek fejlesztése terén. Az egyes munkafolyamatok racionalizálása, új technikai eljárások, újítások alkalmazása, a munka egyes fázisainak helyes összekapcsolása egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, pontosabbá, jobban ellenőrizhetőbbé és gazdaságosabbá tették a könyvtári adminisztrációt. Gyorsult a munka üteme, és ugyanakkor emelkedett színvonala is. Nem fér e jelentés keretébe, hogy részletekbe menően ismertessük a bevezetett módosításokat és új eljárásokat. Két eseményről akarunk csak szólni, az egyik az egyedi leltározás bevezetése, a másik a könyv útjának megrövidítése.

Az 1953. évi leltározási munka előkészületei megmutatták eddigi rendszerünk hiányosságait. Ezek kiküszöbölésére vezettük be a könyvek egyedi számbavételét. Az új rendszer lényege, hogy az újonnan felfektetett leltárnapló magában foglalja a helyrajzi naplót is. Minden egyes könyv két számot kap, egy leltárit és egy helyrajzit. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy megtartsuk jól bevált — nyilvános kölcsönző könyvtár számára egyedül alkalmas — raktári rendszerünket, amelynek értelmében a többkötetes, illetőleg a több példányban meglevő könyvek a raktárban egjonás mellé, azonos helyszámra kerülnek.

Modern közművelődési könyvtár követelményei közé tartozik, hogy a beszerzett könyv a lehető legrövidebb idő alatt jusson el az olvasóhoz. A múltban eltelt egy negyed év is, míg a könyv a feldolgozás egymást követő állomásain keresztül elérkezett a raktárba. A katalóguscédulák elszakadtak a könyvtől, évente egyszer kerültek besorolásra. Az állomány - gyarapodásról az olvasók csak a havonta készített új szerzemények jegyzékéből értesültek. Ma a feldolgozás ideje átlagosan 10 nap és a katalóguscédula a könyvvel egyidejűleg kerül a helyére.

A múltban a feldolgozó csoportok egymástól függetlenül végezték munkájukat, a könyvek továbbítása ötletszerűen történt. Ma a feldolgozó csoportok egy osztályon belül, közös irányítás alatt, közös terv szerint dolgoznak, a feldolgozás futószalagrendszerrel megy, a munkahelyek egymásutánja követi a feldolgozás menetét.

Külön kell itt írnunk a Pedagógiai Könyvtárról, amelyet 1949-ben csatoltak hozzánk. A szép és gazdag könyvállománnyal rendelkező könyvtár a könyvtártechnika, az új munka- módszerek alkalmazása terén a múltban lemaradt a fejlődésben. Most, hogy egy nagy intéz-, mény része lett, fokozatosan felszámolta hiányosságait, korszerűsítette feldolgozó munkáját, bevezette a tizedes osztályozást — átvette a Szabó Ervin Könyvtár bevált munkamódszereit.

A könyvtár technika, a könyvtári adminisztráció fejlesztése terén elért eredményeinknek szerepe van abban, hogy a napi kurrens munka mellett vállalkozni tudtunk régi mulasztások felszámolására és célkitűzéseinkből fakadó egyre újabb és nagyobb feladatok ellátására.