A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Kondorosi Sándor: Könyvelhelyezés, raktározás, leltározás

fejlődésére is szűknek bizonyultak. Mostoha kultúrviszonyok mellett hogyan is számolhattak volna — az ismert előzmények után — a szocia­lista könyvtár fejlődési lehetőségeivel, a szocia­lista könyvtermelés méreteivel, szocialista kul­túránk fejlődésének tempójával. Az első és egyben legsúlyosabb hibát 1925- ben követték el, amikor a 6001—10 000-ig terjedő befejezett kvart-csoport elérte szám­határát. Ugyanis ennek a csoportnak további számozását 100 001-gyei kezdték el. Ezzel az eljárással elzárták a 10 001-től számozott be­fejezett oktáv — mint legnagyobb könyv­csoport — további fejlődésének útját. Ezáltal a csoport könyvei csak 100 000-ig juthattak el a számsorban. Amikor a befejezett oktáv csoport könyvei elérték a 100 000-es határt, nagyot ugrottak a számsorban és 310 001-től folytatták a könyvek számozását. Az aggályoskodók megnyugtatására a válasz az volt, hogy a 310 000-es szám hű kifejezője könyvállományunk kötetszámának, amit eddig — egyedi nyilvántartás híján — kimutatni nem tudtak. A szakavatottabbak közbenjárására a 100 000- es csoportban a számozás folytatását 1932-ben 100 800 számmal bezárták és x 6001-es számmal új csoportot nyitottak. Ha már a helyszámozás fennálló rendjét figyelmen kívül hagyták is, legalább saját kez­deményezésük iránt következetesek lehettek volna. Vagyis a 100 001-es csoport nyitása he­lyett, mindjárt x 6001-gyel kezdhették volna a számozást. Ebben az esetben a 10 000-sek számozását folytathatták volna akár a vég­telenségig. Másodszor 1931-ben hibáztak, amikor a foly­tatásos oktáv csoportban utolérték a számha­tárt. Ahelyett, hogy idejében új helyszámozást vezettek volna be, a csoportok régi számrend­szerét megtartva ,,x” betűindex-szel (x 2001) újra kezdték a besorolást. Az így kialakult x 2001 szám, a régi 2001 szám mellett mind az olvasók, mind a könyv­tári dolgozók körében zavarokat okozott. Az olvasók a katalógusból az x-et legtöbbször nem írták ki, valami felesleges jelnek tekintették. így a könyvkereséssel foglalkozó dolgozók az x nél­küli 2001 számú könyvet adták ki, ami termé­szetesen más volt mint a kért mű. Az ,,x” jel alkalmazása már azért sem volt szerencsés, mivel olvasóink az útmutatóból is úgy tudják, hogy a betű (márpedig az „x” betű) a kiilön­gyűjtemények jele, s mint ilyen nem kölcsönöz­hető, ennélfogva eleve ki sem írták a katalógus­ból. Az 1952 májusában megjelent rendelet elő­írta a nagykönyvtárak könyvanyagának egyedi leltározását is. Ettől indíttatva a könyvtár vezetősége jóelőre külön felhívásban szólította fel a dolgozókat Általános Gyűjteményünk új helyszámozási rendszerének kidolgozására, azzal a feltétellel, hogy a régi rend alapjait, a zárt­soros rendszert és a numerus currens jelzetet meg kell hagyni. Az új helyszámrendszer kidol­gozására azért volt szükség, mert az ,,x” betű­index-szel jelölt többi csoport könyvei is rövi­desen elérik csoportjuk számhatárát és akkor jelölésükre új betűindexet kellene állítani, ami az előbb említettek miatt sem lehetséges. A felhívásra hat javaslat készült. A kérdés eldöntésére kijelölt szakbizottság a számindexes javaslatot fogadta el. Ez a javaslat a nagyság­méret nemzetközi jeleiből (2 r., 4 r., 8r.) alakí­totta ki a sorszám előtti számindexet. A soro­zati művek jelzésére a 3, 5, 7 mint közbeeső számokat használtuk fel. Kár, hogy a sorozati művek jelölésére aján­lott, a nagyságjelző számokhoz csatolt ,,()” jegyet (20—,40—, 80—) könnyelműen elvetettük és a 3, 5, 7 számok beállításával eltakartuk azt a vizuális képet, amely első látásra minden kétséget kizáróan elárulta a könyv nagyság- csoportját. Az új jelzeteiéi sémája: Önálló műveknél: 2—1, 2—2, 2—3 stb. (folió) 35 cm-en felül 4—1, 4—2, 4—3 stb. (kvart) 26—35 cm-ig 8—1, 8—2, 8—3 stb. (oktáv) 26 cm alatt Sorozati műveknél: 3—1, 3—2, 3—3 stb. (folió) 35 cm-en felül 5—1, 5—2, 5—3 stb. (kvart) 26—35 cm-ig 7—1, 7—2, 7—3 stb. (oktáv) 26 cm alatt. Az új számindexes jelzetelés bevezetésével mind a hat könyvcsoportban lehetőség nyílt a könyveknek akár a végtelenségig való sorszámo­zására. Tekintettel arra, hogy a régi hat könyvcsopor­tot meghagytuk és minden csoportnak külön- külön leltárnaplót nyitottunk, mind a helyrajzi számot, mind a leltári számot a megfelelő szám­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom