A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Bikácsi Lászlóné: Csoportos foglakozás gyermekkönyvtárainkban

koztam és megállapítottam, hogy nem ő rajzolta. Első díjra a másik rajzát javaslom, a „Megy a juhász a szaináron”-t”.

Ugyanez a könyvtár felismerve olvasóinak rajzolási kedvét, egy iskolai szakkör bevonásával, a Szovjet írók Szövetsége részére emlékalbumot rajzoltatott s a kézimunka szakkör könyvtári tagjaival szép magyaros hímzésű tarsolyt készíttetett. A tarsolyban helyezték el a legjobban sikerült rajzokat és a legszebb leveleket, amelyeket a könyvtár olvasói a szovjet ifjúsági írókhoz írtak. A levelek nagyrésze Fagyejev, Iljina, Katajev és Polevoj szovjet írókhoz szólt. Mielőtt a szép tarsolyt értékes tartalmával elküldték a Szovjet írók Szövetségének, kiállításon bemutatták, majd emlékül lefényképeztették a könyvtár számára.

KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK

Kevésbé elterjedt formája a csoportos foglalkozásnak az irodalmi séta, illetőleg kirándulás. Megrendezése általában a TTIT feladata, de a könyvtárakban hasonló igény jelentkezik, nem zárkózhatunk el előle. A legsikeresebb irodalmi sétáról az I. ker.-i 1. és 2. sz. könyvtár számolt be. Az irodalmi sétát az általános és közép- iskolás diákolvasók számára rendezték. Céljuk az volt, hogy a Várban megmutassák Martinovics útját és kivégzésének helyét, összekössék azokkal az ismeretekkel, amelyeket a könyvtár könyveiből megszerezhetnek. Valamennyi történelmi állomásnál rövid előadást hallgattak a kor történelméről és irodalmáról, majd felolvastak Kazinczy: Fogságom naplójá-ból. Az irodalmi séta hatását mutatja az, hogy e könyv forgalma emelkedett a könyvtárban.

Más könyvtárak múzeumba és kiállításra vitték el olvasóikat, vagy egy-egy könyvmegbeszélés után a Csillagvizsgálóba látogattak el. A IX. ker.-i Illatos úti könyvtár Sztálinvárosba szervezett kirándulást, de nem használta fel ezt a lehetőséget arra. hogy a Sztálinvárossal kapcsolatos irodalmat ismertese gyermekolvasói előtt. Kedves kirándulást szervezett a kispesti Szabó Ervin Könyvtár. Gyermekolvasóit a Ili. és VI. ker.-i könyvtár jubileumi ünnepségére vitte el, ahol virággal köszöntötték a tostvérkönyvtárakat. Ez egyúttal arra is alkalmat nyújtott, hogy tudatosítsák a gyermekekben, nemcsak nekik van könyvtáruk, hanem népi demokráciánk a város több pontján gondoskodott a művelődés lehetőségéről. A VII. ker.-i Szabó Ervin Könyvtár repülőszakköri olvasói részére irodalmi kirándulást szervezett a Ferihegyi repülőtérre. A kirándulás keretében Bobrov: Cskálov c. könyvét beszélték meg, majd megtekintették a vitorlázó repülőgépeket, megvizsgálták szerkezetét és az ottani repülőszakkör munkáját.

Az irodalmi séták és kirándulások nem váltak igazán népszerűekké könyvtárainkban. Megszervezésük ugyanis sok munkát igényel s inkább érdekességükben hatnak az olvasókra, de a megfelelő irodalom olvasottságát csak csekély mértékben növelik a gyermekek között.

Harminc kerületi könyvtár számolt be arról, hogy egy-egy iskola valamelyik osztálya csoportosan meglátogatta a könyvtárat. A könyvtár - látogatás maradandó élményt jelent a könyvtárban először járó gyermek számára. Ez az a nap, amikor megismerkedik a könyvekkel és lehetősége nyílik arra, hogy maga is rendszeres olvasóvá válhassék. A könyvtárlátogatások módszere még nem alakult ki. Csaknem valamennyi könyvtár más és más módszert alkalmaz, de abban megegyeznek, hogy körülvezetik a gyermekeket a raktár polcai között, megmutatják a könyvállományt, megmagyarázzák a katalógus használatát és a beiratkozás módját.

A Kálvária téri Szabó Ervin Könyvtár vezetője, igen helyes pedagógiai érzékkel, abból az elvből indult ki, hogy a gyermek számára a könyv jelenti a legnagyobb élményt, ezért a könyvtár megmutatása előtt a gyermekkönyvtárban asztal köré ültette látogatóit, valameny- nyinek a kezébe mesekönyvet, képekkel illusztrált műveket adott, hogy ismerkedhessenek a könyv lapjaival. Megkérdezte, ki olvasott már otthon is és színesen, érdekesen bemutatott néhány mesealakot, amelynek képe a könyvtár falát díszítette. Közölte a gyermekekkel, hogy a könyvtár falát díszítő mesealakok benn vannak a könyvekben is, olvashatnak róla, amennyiben a könyvtárba beiratkoznak. Csak ezután került sor a raktár és a könyvtár egyéb részeinek bemutatására. Ez a könyvtárlátogatás is, de általában valamennyi azzal végződött, hogy igen sok gyermek beiratkozott a könyvtárba.

Több ifjúsági könyvtár rendezett „írók és pajtások találkozójá”-t. Ezek a találkozók azonban nem minden esetben érték el igazi céljukat: hogy a gyermekírók és gyermekolvasók között olyan baráti kapcsolat alakuljon ki, mint a Szovjetunió gyermekön vvtáraiban. Legtöbb eset123