A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Bikácsi Lászlóné: Csoportos foglakozás gyermekkönyvtárainkban
népművészetét, költészetét is bemutatták. Az I. kerületi tanács Krisztina körúti Szabó Ervin Könyvtára ilyen formában beszélte meg a Szovjetunió, Kína, Németország és Lengyel- ország történelmi és kulturális életét. Természetesen előbb elolvastatta a gyermekekkel a témával kapcsolatos irodalmat. Kivilágított térkép, népviseletbe öltözött gyermekek tették vizuálisan is maradandóbbá ezen a délutánon szerzett benyomásokat. A négy alkalommal rendezett összejövetelen a szóbanforgó államok nagy költőinek verseit szavalták s megfelelő könyvekből érdekes részleteket olvastak fel. így került sor az ismeretterjesztő művek megbeszélése mellett Puskin, Goethe, Heine stb. költők bemutatására is. Ez az érdekes forma még nem elég elterjedt könyvtárainkban. Tájékozódásunk szerint mindössze öt könyvtár tartott hasonló ankétot, valamennyi nagy sikerrel, komoly eredménnyel. A könyvmegbeszélések témagazdagsága sokféle formára nyújt lehetőséget. Könyvtárosaink jórésze él is a kínálkozó alkalmakkal, összekapcsolja az ankétot színházlátogatással (rendszerint a mű megtárgyalása előtt), vagy ismeret- terjesztő téma esetén a megbeszélés után gyár- látogatással, szakkörök munkájának bemutatásával stb. Csak néhány példát említek. Több könyvtár Perelman: A végtelen csillagvilág c. mű megbeszélése után elvitte olvasóit a Csillagvizsgáló Intézetbe, hogy az ott szerzett benyomásokkal egészíthessék ki a hallottakat. A Krisztina körúti könyvtár rádió-szakkörös olvasói részére ankétot tartott s utána a Beloiannisz-gyárban tett látogatást. Igen sikeresek voltak más könyvtárakban azok az összejövetelek is, ahol egy-egy if jú hős életéről szóló könyv megbeszélése alkalmával meghívták a hős hozzátartozóját. Ilyen megbeszélést tartott a XVI. ker.-i tanács Szabó Ervin könyvtára és a csepeli 2. sz. Szabó Ervin könyvtár, mely Kántor Zsuzsa: Feledhetetlen ifjúság c. művének megbeszélésére meghívta a regény hősének, Braun Évának édesanyját. Szólnunk kell a könyvismertetéssel egybekötött filmelőadásokról is. A többszáz főnyi nézőt, illetve hallgatóságot természetesen a film vonzza , ami nem lenne baj. A hiba ott van, hogy ilyenkor alig nyílik alkalom a könyv megbeszélésére. A film vetítése előtt rendszerint előadás hangzik el, a gyermekközönség azonban alig várja, hogy már megkezdjék a film pergetését. Természetesen más a helyzet a dia-film vetítésénél. Ott szükség esetén a képet hosszabb ideig lehet tartani, a gyermekek közbevetett kérdéseikre azonnal megkaphatják a feleletet. Mi a magyarázata, hogy könyvtárosaink nagyobb része mégis az előbbi formát alkalmazza? Tájékozódásunk szerint a könnyebb szervezés és a nagyobb tömeg megmozgatásának lehetősége vonzza őket. Könyvtárosaink egyrésze azért is idegenkedik a dia-filmes ankéttói, mert túlhaladottnak érzi. Pedig tapasztalataink azt mutatják, hogy abban a tizenegy könyvtárban, ahol több ízben is tartottak dia-filmes mesedélutánt, illetőleg könyvmegbeszélést, az érdeklődés az ilyen megbeszélések iránt egyre fokozódott. A kerületi tanácsok népművelési osztályai ma már a tananyag jórészéhez kapcsolódó dia-filmek sokaságával rendelkeznek s ezek fel- használásával nagy segítségére lehetnek könyvtáraink az iskolai oktatásnak. A XII. kerületi könyvtár Petőfi: János-vitéz-ének tanításával egyidőben ankétot rendezett e népszerű műből. A dia-film vetítésének megkezdése előtt, majd befejezése után is hanglemezeket játszott Kacsóh Pongrác műveiből, ezzel is gyarapítva a gyermekek ismeretét, ugyanakkor maradandó élményt nyújtott nekik. A dia-film felhasználásában élenjár a XI. kerületi tanács Szabó Ervin Könyvtára. Néhány példa programjából: „Molekulák, atomok és rádiumok”, „Vulkánok és földrengések”, „Rákóczi és Sárospatak”, „Magyarország felszabadítása”, „Gorkij”, „Majakovszkij”. Valamennyi dia-vetítéssel. A könyvtáros ugyanakkor a témához megfelelő kiállítást is készít. Ugyanez a könyvtár utcai kirakatára is vetít diát. így este a járókelők nagy csoportja vesz tudomást a könyvtár életéről. MESEDÉLUTÁNOK Beszélnünk kell a mesedélutánok rendezéséről is. Kimutatásunk szerint egyetlen kerületi Szabó Ervin Könyvtár sem mellőzte ezt a formát. Sőt nemcsak a könyvtárban meséltek a gyermekeknek, hanem napköziotthonban, iskolában, úttörőtáborban, parkban, szabadtéren, strandfürdőn és más olyan alkalommal amikor több gyermek volt együtt. Ha a gyermekek számára tartott csoportos foglalkozások arányát megnézzük, kitűnik, hogy azok egy- harmad része mesedélután. A mesedélutánok tartásának szükségességét könyvtárosaink különösen a felszabadulás utáni 119
