A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Román József: Könyvtárunk marxista-leninista tárgyszavas katalógusa

KÖNYVTÁRUNK MARXIST A—L ENINISTA TÁRGYSZAVAS KATALÓGUSA

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusrendszere általában megfelel egy modern tudományos könyvtár szükségleteinek. Betűrendes — külön cirillbetűs — decimális rendszerű szak-, és az új beszerzések katalógusai alkalmasak arra, hogy közművelődési igényeken túlmenően, a komoly tudományos kutatás szükségleteit is kielégítsék. A felszabadulás után könyvtárunkba áramló új olvasóréteg és a marxizmus—Ieninizmus iránt jelentkező növekvő érdeklődés szükségessé tette régi katalógusaink bizonyos fokú módosítását és kiterjesztését. így szakkatalógusunkat a társadalomtudományokban és sok más szakterületen több száz új fogalommal bővítettük. Létrehoztuk a cirillbetűs katalógust és az eddig munka- helyiségekben elhelyezett, hozzáférhetetlen földrajzi katalógusunkat korszerűsítve az olvasók rendelkezésére bocsátjuk.

Könyvkiadásunk fokozatosan pótolta a marxizmus klasszikusainak kiadásában fennálló hiányokat, az új művek megjelenésével párosult keresletnek a régi katalógusformák nem mindig tudtak megfelelni. A marxizmus-—Ieninizmus széleskörű elterjedése és az ezirányú olvasói igények páratlan megnövekedése szükségessé tették egy olyan katalógus felállítását, amelyik népszerű formában, de tudományos szinten is képes a legváltozatosabb kéréseknek eleget tenni. A katalógus népszerű jellege megkövetelte, hogy minden gyakorlat és előzetes tanulmányozás nélkül bárki számára könnyen kezelhető legyen, ugyanakkor azonban ne engedjen a tudományos színvonalból sem. A tudományos intézmények, a sajtó, a pártoktatás, a főiskolai oktatás, írók és tudományos kutatók keresték fel könyvtárunkat a marxizmus—leninizmust illető legkülönfélébb kérdésekkel. Miután a marxizmus klasszikusainak és a munkásmozgalom kiemelkedő gondolkodóinak művei leggyakrabban gyűjteményes kiadásban vagy tematikus válogatásban jelennek meg, a kérdések megválaszolása gyakran körülményes és nehézkes volt.

Marx vagy Lenin egy-egy cikke, levele vagy kisebb tanulmánya néha igen lényeges kérdéseket érint, sőt az is előfordul, hogy pl. a görög filozófia vagy a művészettörténet egyes problémáit csak ilyen kisebb tanulmányokban tárgyalják. E művek feltárása, különös tekintettel a megfelelő bibliográfiák hiányára, egyre szükségesebbé vált és ezért 1952-ben a könyvtár vezetősége elhatározta egy marxista analitikus katalógus felállítását. Rövid előtanulmányok és viták után az a döntés született meg, hogy a katalógus tárgyszó rendszerű legyen, tekintettel az ilyen katalógusok könnyű kezelhetőségére.

Hazánkban a tárgyszó-katalógusnak alig van gyakorlata. Kísérletünk előtt csak az Egyetemi Könyvtárban fedeztünk fel hasonló katalógust, azzal az eltéréssel, hogy az Egyetemi Könyvtár katalógusa inkább lexikonkatalógusnak készült. Az ő katalógusukat könyveim, szerzői név és tárgynév egybelceverésével szerkesztették. A katalógusszerkesztésre alakult munkaközösség, az Egyetemi Könyvtár katalogizálóival lefolytatott vita után, úgy határozott, hogy könyvtárunk katalógusa a marxizmus—Ieninizmus klasz- szikusainak és a munkáspártok vezető gondolkodóinak műveit analitikusan feldolgozó, sajátos rendszerű tárgyszó-katalógus lesz. E katalógus sajátossága abban áll, hogy megkísérli egyesíteni a tárgyszó-katalógus könnyű áttekinthetőségét a decimális katalógus rendszerességével.

A decimális katalógus, sok egyéb kiváló tulajdonsága mellett, elsősorban hatalmas rendszerező képességének köszönheti rendkívüli el- terjedettségét. Az összetartozó és rokontárgyak egymás mellé helyezése, kapcsolataik feltárása és összefüggő rendbe szedése miatt, a könyvtárakban kutatók nélkülözhetetlen munkaeszköze a szakkatalógus. A tárgyszó-katalógus rendszerének megszerkesztésénél arra törekedtünk, hogy a lehetőségeken belül hasznosítsuk a decimális rendszer átültethető előnyeit. A tárgyszókatalógus nagy hátránya, hogy a katalóguscédu114