A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Román József: Könyvtárunk marxista-leninista tárgyszavas katalógusa
Iákat az ABC véletlen elrendezése szerint csoportosítja. így kerülnek egymás mellé Abszolút igazság. Absztrakció, Ady Endre stb., mely tárgyak között semmi egyéb összefüggés nincs, mint hogy nevük ab vagy ad betűkkel kezdődik. Azonban például Ady Endre életéhez és költészetéhez kapcsolódó tárgyak már a címszó különbözősége folytán a katalógus egész más részében kapnak helyet, pl. Költészet, Magyar irodalom, Esztétika stb. A decimális rendszer a felsorolt tárgyakat a 8-as szakon belül egyesíti és minél közelebbi az értelmi összefüggésük, annál közelebb kerülnek egymáshoz helyileg is a hasonló tárgyról szóló művek. A tárgyszókatalóguson belül természetesen ilyen rendszerre nem is gondolhatunk. Meg kellett elégednünk a tárgyszó-katalógus rendszerében rejlő véletlenszerűség enyhítésével. Az általunk felállított rendszer lényege az, hogy az egyes fogalmakat a legközösebb nevezőre hozza s az így koncentrált fogalmat a decimálisban használatos elosztási rendszer segítségével fejleszti a közösből az egyéni felé. Mit jelent ez a gyakorlatban? A decimális katalógus számrendszere alapjaiban véglegesen lefektetett, nemzetközi egyezményekben elfogadott fogalom-számokkal jelzi a tárgy megfelelő helyét a katalógusban. Ez a számrendszer végtelenségig bővíthető anélkül, hogy a tárgy beosztási alaphelyzetében változás állna be. Ha a költészetben új műfaj- vagy stílusirányzatot jelölnek, a 8—1 bármilyen továbbfejlesztése nem változtatja meg a 8—1 katalógusban elfoglalt eredeti helyét, s így az új fogalmak beiktatása nem válik a fogalmi egység kárára. A tárgyszó-katalógusban nemzetközi megegyezés elképzelhetetlen a nyelvi különbségek miatt, de még a könyvtárközi megegyezés előtt is komoly akadályok állnak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár társadalomtudományi jellege például megköveteli, hogy olvasóközönségének és gyűjtőkörének megfelelően alakítsa ki saját fogalmi-tárgyszó rendszerét. így a tárgyszó alapfogalmak megállapításában a marxizmus—leninizmus, a sajtó és az olvasóközönség által használt legáltalánosabb fogalmakat választottuk ki rendszerünk kialakításában. A fogalomszűkítés vagy átalakítás ott következett be, ahol az általánosan elfogadott elnevezés rendszertelen széttagolásához vezetett volna. Az 1879-es francia forradalom általános elnevezése pl. a nagy francia forradalom, vagy a francia forradalom. Az utánuk következő forradalmak neve a legváltozatosabb, júliusi, februári forradalmak, Párizsi kommün stb. Egyéb forradalmak, mint pl. a Nagy Októberi Forradalom, Magyar Tanácsköztársaság stb. eredeti elnevezésük folytán a katalógus különböző helyeire kerülnének és kerülnek is az általánosan használt tárgyszó-katalógusokban, pedig lényegük, a fennálló rendszer megváltoztatására irányuló népi mozgalomnál fogva közös. A forradalmakkal foglalkozó művek tárgyszóbeosztása tehát a következőképpen történt. A bennük fogalmilag közös forradalom szó alkotja a tárgyszót magát. A puszta forradalom tárgyszóval megjelölt választólap mögé szerzői alfabetikus rendben kerülnek a forradalommal általában foglalkozó művek. A forradalmak elmélete, stratégiája, taktikája, egyszóval mindaz, ami nem egy adott forradalomnak sajátos részével foglalkozik. Ezután következnek külön választó- lap mögé helyezve a forradalmak országok szerinti tagolásban az országok neve szerinti ABC sorrendben. Pl. „Forradalom Albániában”, „Forradalom Ausztriában”, „Forradalom Belgiumban”, „Forradalom Európában” stb. Miután ez a tagolás nem kielégítő, mert ismét csak összekeverné az egy országon belül lezajlott különböző forradalmakat, a részletezést ezután is időbeli elkülönítéssel fokozzuk. „Forradalom Franciaországban 1789”, „Forradalom Francia- országban 1830”, „Forradalom Franciaországban 1871” stb. Ugyanígy jártunk el a legtöbb tárgykörrel, melyeknél a közös fogalomalkotás módját megtaláljuk: mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, filozófia, jog, alkotmány stb. Természetesen nem követelhető meg a beavatatlan keresőtől, hogy a katalógus szerkesztőinek jó vagy rossz logikáját kitalálja. Ezért az utalások és a keresztutalások rendszeréhez folyamodtunk. Pl. a pénz kérdésével foglalkozó művek törzshelye az általánosan elfogadott „Politikai gazdaságtan” törzsfogalom. Ha tehát a pénzkérdéssel foglalkozó művek a „Pénz” fogalmát kapják alapbeosztásnak, második helyen beosztjuk őket a „Politikai gazdaságtan”-hoz, de ezenkívül a „Pénz” tárgyszó válaszlapjára felírjuk, lásd még: Politikai gazdaságtan. így valamelyest helyrehozzuk a szerves összefüggés hiányát, mert a keresztutalások következetes alkalmazása, ha nem is hozza össze az egyébként összefüggő anyagot, de a kutatót a megfelelő válaszlaphoz küldi. Fennállhat ezekután az a veszély, a tárgyak sokrétű kapcsolatai miatt, hogy a kataló8» 115
