A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben

207 tartozó, a VKM. fennhatósága alatt álló, végül az OKBK-hoz e tekintetben önként csatlakozó más könyvtár vagy intézmény, gyűjtemény csereügyeinek intézésére. Ezenkívül az OKBK bonyolítja le az állami támogatással megjelenő tudományos kiadványok cseréjét is. Szerephez jut az OKBK a külföldi kiadványok beszerzésében is, amennyiben a Nemzeti Múzeum kötelékébe tartozó intézetek, az egyetemi könyvtárak, vala­mint más, a Központ közbenjárását igénylő nagyobb hazai közkönyvtárak kül­földi könyv- és folyóiratszükségletét beszerzi. Hatáskörébe tartozik a könyv­forgalom kulturális ellenőrzése, még pedig a külföldi könyvforgalommal kapcsolatos valamennyi adminisztratív feladat. A könyvek, nyomtatványok stb. kivitelére szolgáló bizonylatokat az OKBK adja. A külföldről érkező cserekiadványokat a Központ osztja szét. A szétosztás a szakszerűség figyelembevétele alapján történik. Az OKBK feladatának másik főága a csereanyag nyilvántartása, valamint az, hogy nagyobb hazai gyűjteményeink anyagáról egyetemes címjegyzéket készít. Ennek érdekében a gyűjtemények kötelesek bejelenteni külföldi anyagukat és külföldi csereviszonyaikat (1920. óta). A rendelkezés közli a tudományos kiadványok állami támogatásának fel­tételeit is. Ezek lényege az, hogy a kiadvány valamely kultúrnyelvre fordított összefoglalást tartalmazzon és azonkívül a kiadványból megfelelő számú csere­példány álljon a különböző intézmények, így a könyvtárak rendelkezésére. A Bibliográfiai Központ megteremtése nagy lépéssel vitte tovább hazai közgyűj­teményeink eredményes együttműködését. Remélhető, hogy a kapcsolat a jövő­ben valamennyi intézményre kiterjed és még szorosabbá válik, amelynek azután törvényes szabályozás lesz a külső kifejezése. Elbirtoklás. A könyvtár tényleges birtokában levő könyv, bármely körülmény folytán került is oda,- harminckét évi zavartalan birtoklás után a könyvtár tulajdonába megy át. Kötelespéldány. A könyvbeszerzés közjogi eredetű formája a kötelespéldány. Könyvtár­jogi szempontból fontos szerepe miatt részletesebben szólunk róla. A könyvek a nemzeti kultúra kifejezői. Ezért minden kultúrnemzet szívén viseli, hogy hatás­körében, tehát többnyire az ország területén megjelent valamennyi nyomtat­ványt lehetőleg maradéktalanul összegyűjtse és megőrizze. A megőrzésre hivatott helyek általában az ország nagy közkönyvtárai sorából kerülnek ki. Mivel a nyom­tatványok maradéktalan összegyűjtését a rendes beszerzési módok (vétel, csere, ajándék) útján a tapasztalat szerint nem lehet kielégítően biztosítani, ezért a törvényhozás szükségesnek találta, hogy a hazai nyomtatványok beszolgáltatását kötelező hatállyal rendelje el. Az így beszolgáltatott művet nevezzük tudományos célú kötelespéldánynak. A kötelespéldány jelentős mozzanat a könyvtár jogi helyzetének meg­ítélése szempontjából is. Itt ugyanis kifejezetten egyoldalú parancsoló jogi köte­lezettség esete áll fenn a könyvtárral, mint jogosítottal szemben. Ezen kötelezett­ség közjogi természete nem lehet vitás s így a kötelespéldány a könyvtár közjogias megítélését jelentékeny mértékben öregbíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom