A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
199 álladékát. (Btk. 355. §.) A törvény értelmében az eltulajdonítás akkor áll be, mihelyt a könyvet a használó a könyvtár előtt letagadja, vagy a könyvvel bármi más módon, mint sajátjával rendelkezik (pl. eladja). A sikkasztás lényeges kelléke, hogy az elidegenítés tárgya már előzőleg a bűncselekmény elkövetőjének birtokában legyen ; ez pedig a könyvtári életben a kikölcsönzés aktusával következik be. Másik lényeges körülmény a sikkasztási szándék. Ha a kivett könyvet az olvasó megvételre kínálja, már elkövette a bűncselekményt, mert a sikkasztásnak a kísérlete is büntetendő. Amennyiben a közgyűjtemény alkalmazottja követi el a bűncselekményt, úgy hivatali sikkasztás forog fenn. A Btk. 462. §-a szerint a hivatali sikkasztás elkövetője az a közhivatalnok, aki a hivatalánál fogva kezeihez letett vagy kezelésére, illetőleg őrizetére bízott pénzértékkel bíró tárgyat — jelen esetben könyvet — elidegeníti. A hivatali sikkasztás súlyos, úgynevezett minősített bűncselekmény és elkövetése minden esetben bűntettet jelent. Lopás. Ha a könyvtári könyvet valaki a könyvtár beleegyezése nélkül azon célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, akkor lopást követ el (Btk. 333. §.). Az elvétel általában titkosan, rejtett módon történik. A jogtalan eltulajdonítás jellege főként abban nyilvánul, hogy az elkövető szabályszerű kölcsönzés nélkül viszi el a könyvet. Amennyiben a könyvet előbb kikölcsönzi s azután tulajdonítja el, akkor sikkasztással állunk szemben. A lopás kísérletét is bünteti a törvény, pl. a tettes a könyvet előzetesen rejtett helyre dugja, hogy később óvatlan időben elvigye. Ügy a lopás, mint a sikkasztás értékhatárok szerint vétség, illetőleg bűntett. Gyújtogatás, épületkár. A közkönyvtár felgyujtását a Btk. nem az egyszerű, hanem a minősített gyujtogatási esetek közé sorolja és az elkövetőre súlyos büntetést szab ki (10—15 évig tartó fegyház, hivatalvesztés és a polgári jogok gyakorlatának felfüggesztése ; Btk. 423. §. 2.) A törvény a cselekmény elbírálásánál nemcsak azt vette figyelembe, hogy a közkönyvtár felgyujtásakor sok emberélet kerülhet veszedelembe, hanem azt is, hogy itt közhasznú tudományos értékek forognak kockán. Itt említjük meg, hogy a háborús idők légoltalmi rendelkezéseiben is megnyilvánul a könyvtár fokozott védelme. így a 135.000/eln. 35—1942. honvédelmi miniszteri rendelet a könyvtárat, mint értékes és tudományos berendezéssel ellátott épületet a rendes légoltalmat meghaladó második légoltalmi csoportba sorolja és számára annak megfelelő különleges védelmi berendezést ír elő. A könyvtár felelőssége. A könyvtárban előforduló sérelmek, károk tekintetében a felelősség kérdése többfelé ágazik. A könyvtár őrizetében levő tárgy eltűnése esetén a kárt- szenvedő a könyvtár tulajdonosát, fenntartóját perelheti. Ilyen esetben a gondatlan alkalmazott ellen a könyvtár indít eljárást. Azon kárért, amelyet a könyvtárlátogató önmagának saját mulasztásával okoz, kártérítésnek természetesen nincsen helye.
