A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
200 A könyvtár felelős alkalmazottjának azon cselekedetéért, melyet az a könyvtárhasználattal összefüggő hivatalos ténykedésének teljesítése közben elkövet, így pl. hibás lejárat feltüntetése, őrizetre bízott tárgy elvesztése stb. A kárt szenvedő fél általában jogorvoslat céljából nem a könyvtári alkalmazott ellen, hanem a könyvtár, mint közintézet ellen fordul. Ha azonban az alkalmazott jogellenes cselekménye nem hivatalos szolgálati aktus folyománya, hanem egyéni túlkapás (pl. verekedés), akkor az eljárás közvetlenül az alkalmazott ellen irányul. A használati ügyrend hiányos betartása miatt ért sérelemért kártérítés általában nem jár, pl. a könyvet az olvasó késedelmesen kapja — ilyen esetben a jogorvoslat a mulasztó közeg elleni fegyelmi intézkedésben nyilvánul. Amennyiben a könyvtár felel alkalmazottja által okozott kárért, joga van az alkalmazott ellen viszontkeresetet indítani. A könyvtárban elszenvedett balesetekért a könyvtár felelős, amennyiben a baleset az intézmény vezetőségének gondatlanságán múlott. Könyvtárrendészet. A könyvtár intézkedéseit részben saját hatáskörében, részben más hatóság segítségével hajtja végre. így saját hatáskörében intézi a használati díjak behajtását, valamint a kiadott könyvek visszaszerzésével összefüggő feladatokat (felszólítás, megkeresés, kiszállás stb.), melyek nagyobb intézménynél külön munkakörré fejlődtek. Minden olyan ténykedést, amely a könyvtár rendjét zavarja, a könyvtári vezetőség köteles megszüntetni. A rend helyreállítását elsősorban a könyvtár alkalmazottjai foganatosítják, szükség esetén a vezetőség igénybeveheti a rendőrség közegeit is. Ha a rendzavarás verekedés jellegű, úgy a kihágási törvény (1879 : XL. t.-c.) 75. §-a alapján indul meg az eljárás, (nyilvános helyen történő tettlegesség). A rend szempontjából a könyvtár jogi helyzete azonos más közhivataléval. Külön rendőri hatásköre ugyan nincsen, ám a zavartkeltő cselekmények megszüntetése belső adminisztratív feladat. Aki az intézeti fegyelmetismé- telten vagy súlyosan megszegi, azt a könyvtár vezetőjének jogában áll a könyvtárból időlegesen vagy végleg kitiltani. Ha a könyv visszaszerzése a könyvtár rendelkezésére álló eszközök segítségével nem sikerül, szükségessé válik a jogszolgáltató hatóság igénybevétele, amely bírói, illetőleg közigazgatási eljárás útján történik. Ezekben az eljárásokban a könyvtárat többnyire nem a vezetőség, hanem a könyvtártulajdonos, ill. fenntartó, perbeli meghatalmazottja képviseli. Könyvtáraink tagozódása szerint a jogképviselet többféle formában jelentkezik. így a nemzeti nagy közgyűjtemények peres ügyeinek ellátásában a közalapítványi királyi ügyigazgatóság hivatott közreműködni. A törvényhatóság tulajdonában levő gyűjtemények képviseletét meghatalmazás alapján a tiszti ügyész látja el. A törvényhatósági gyűjtemények sorában külön jogállása van a Fővárosi Könyvtárnak. A székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. t.-c. 50. §-a ugyanis kimondja, hogy a tiszti főügyész és a tiszti ügyészség ügyvédi képviselet ellátására jogosult tagjai eljárhatnak a főváros mindennemű jogi ügyeiben és külön meghatalmazást felmutatni nem kötelesek. A könyvtár vezetőségének intézkedése ellen jogorvoslat céljából a könyvtárfelügyelő hatósághoz lehet fordulni. Káresetek tárgyában a bíróság dönt. A könyvtárral összefüggő jogok érvényesítési lehetősége általában a rendes elévülési idő (32 év) után szűnik meg. Természetesen az egyes jogágak rövidebb elévülési ideje is irányadó lehet (pl. kihágásbüntetés egy év alatt elévül, 1879: XL. 31. §. stb.).
