A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez

Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e.*)

Adalék a budapesti színjátszás történetéhez.

Irta: Koch Lajos.

I.

Megilletődöttség s elfogultság vesz erőt a magyar színjátszás krónikásán, midőn e példátlan sikerű daljátékról emlékezik meg. Boldog és gazdag kor volt az, amelyben összefogott három fiatal poéta, a szövegíró, a brilliánsul verselő költő és a muzsikus, hogy színrevigyék a Petőfi lánglelke megálmodta mesét és azt daljátékká formálva új mérföldjelzőt állítsanak a magyar népdal fejlődése útján abban az énekes játékban, amelynek zenéjében a népies elem megnemesedik, magasabb tartalom és forma felé tör.

A János vitéz, az első igazi magyar daljáték, a magyar muzsika és a magyar lélek nemes poézise, szívbe markoló dallamokba öntött édes-bús meséje. Ez az énekes játék a magyar lelkiség apoteózisa, a magyar földhöz Való hűség és az igaz szerelem felmagasztosulása. Az alföldi parasztfiúból lett huszár segítségére indul a bajbajutott francia királynak és egész birodalmáért meg a ráadásul kínált királyleányért sem hajlandó odaadni azt az alföldi, tiszaparti kis leányt, akit szeret, meg a magyar pusztát.

Bakonyi Károly miniszteri fogalmazó jutott arra, ha nem is új, de mindenesetre meglepő gondolatra, hogy a magyar irodalom legtüneményesebb naiv époszát, Petőfi János vitézét dramatizálja és alakjait a színpadra vigye. Magyar epikai remekművek kiemelése az irodalmi archivumból és drámai formában való megjelenítése érdemes és dicséretes, bár nem mindig sikeres vállalkozás. Jobb sorsra érdemes szerzők megpróbálkoztak, hogy Arany Toldiját (Mihalovich Ödön) és Tetemrehívását (Farkas Ödön) a zenés színpadra átdolgozzák. Az eredmény vajmi kevés volt.

Mindkét kísérletnél merészebb volt Bakonyi ötlete. Előtte már többen kísérleteztek. 1888-ban Jánosházy Zsigmond pénzügyigazgatósági tisztviselő pécsi állomáshelyén átdolgozta a János vitézt látványos, regés népszínművé dalokkal és tánccal, három szakaszban és tíz képben.1) Munkája két kiadást is megért,2) de a színigazgatóknak kevés bizalmuk lehetett a darabhoz, mert seholsem került színre.3)

*) E tanulmány közlésére az a ne%'ezetes körülmény adott alkalmat, hogy a Fővárosi Könyvtár az elmúlt évben megvásárolta Kacsoh Pongrác János vitéz c. daljátékának a komponista kézírásával készült egyetlen példányban meglevő vezérkönyvét. Az Igazgatóság felkérésére engedte át a szerző "Kacsoh Pongrác életrajza« című műve kéziratának a János vitézről szóló fejezetét.