A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez
144 Egy évvel később Molnár György, a hányatott életű magyar színész színre alkalmazta Petőfi elbeszélő költeményét4) Pósa Lajos társaságában.5) Dankó Pistával akart dalokat íratni hozzá. A regényes, tündéri látványossághoz Galó Györggyel, a Népszínház főgépészével, akivel együttesen tervezték 1863-ban a budai Népszínházban az Ördög pilulái c. látványosság színpadi gépberendezését, mozgó színpad terveit is elkészíttette.6) Ez a terv sem került kivitelre, mert Molnár György 1891- ben meghalt. Bakonyi előtt néhány évvel Gaál Mózes tankerületi főigazgató, ifjúsági író gyermekdarabot írt a János vitézből.7) Bakonyi 1903 tavaszán először abban a szűk baráti körben, amely az Erzsébet- körúti Berger-kávéházban tanyázott,8) ahová az alakuló Király Színház intézői Beöthy László vezetésével jártak, hozta szóba, hogy a János vitéz színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Az ötlet Bakonyi barátait meglepte. Elképzelhetetlen volt, hogy a magyar irodalom legtisztább alakjai, mint operettfigurák mozogjanak a színpadon. Bakonyi azonban nem állott el tervétől. Néhány hónappal előbb (1902 dec.) a Népszínházban nagy sikere volt a Martos Ferenc és Huszka Jenő társaságában írott Bob herceggel. Fedák Sárival a címszerepben száznál többször adták. A szerzőtársak azonban sajnálatos tévedés következtében szétváltak és sok ideig nem dolgoztak együtt.9) Martos és Huszka legközelebbi operettjüket, a Király Színház megnyitására szánt Aranyvirágot, nélküle írták meg. Bakonyit sarkalta az ambíció, hogy egyedül készítse el a János vitéz szövegkönyvét. Énekverseihez Heltai Jenőt kérte fel. Metropol-szállóbeli lakásán kereste fel a költőt. Elpanaszolta neki keservét és régi barátságukra hivatkozva kérte, hogy az operett verseit írja meg, valamint hogy a szöveg humoros részeinek elkészítésében legyen segítségére.10) Heltai sem tudta elképzelni, hogy a János vitézből operettet lehet írni. Húzódozott a dologtól, mert úgy érezte, hogy az ő világa azok a kedves, dallamos versek, amelyek népszerűvé tették és amelyek állandó derültségben tartották a közönséget. Virtuóz formában, csilingelő rímekben dalolt a fiatal Pest ifjú bohémjeiről. Ez a munka azonban nem neki való. Bakonyi mégis addig erősködött, míg Heltai megígérte a versek megírását. Bakonyi ekkor átadta az első felvonás vázlatát. A dolog azonban nagyon lassan ment, mert Heltainak még mindig nem jött meg a kedve. Bakonyi már a második felvonást is elküldte Velencéből, amikor megszületett a János vitéz első verse, a királykisasszony dala. A János vitéz internacio- nális részének versei könnyebben készültek, miután a színmagyar jelenetekhez Heltainak Petőfi költeményeit és a népköltési gyűjtemény köteteit kellett tanulmányoznia, hogy beleélje magát Petőfi és a népköltészet szellemébe és hangjába. A munka folyamán azonban megváltozott Heltai hangulata és kedve. Bár pályája legnehezebb és legkockázatosabb kísérlete volt a János vitéz megverselése, egymásután írta meg azokat a gyönyörű verseket, amelyek minden tekintetben méltóak Petőfi költeményéhez. A szöveg tehát elkészült. Beöthy László, aki elragadtatással olvasta a munkát, elfogadta előadásra, Aliét c. szépirodalmi lap pedig 1903 Xll. 27. számában a második felvonásból közölt részleteket nagy irodalmi sikerrel.11) Hátra volt azonban a nehéz feladat : a megfelelő zeneszerző megtalálása! Bakonyi tisztában volt az előtte álló nehézséggel, mert olyan zenészre volt szüksége, aki nemcsak magyarosan, hanem magyarul tud muzsikálni. Bakonyi először Sztojanovits Jenőre gondolt. Abban az időben a legelismertebb zeneszerzők egyike volt. Sok szép operettjén12) kívül főleg a »Csárdás« c. magyar balettjének nagy sikere13) volt az, ami Sztojanovitsot szemében a János vitéz zenéjének megírására alkalmassá tette. Bakonyi átadta a szövegkönyvet Sztojanovitsnak, aki hajlandó volt a muzsikát megcsinálni.14) Sztojanovits elolvasta a szöveget, de minden tehetsége mellett
