A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban
135 melyek a sváb tükör Lehenrechtjére hivatkoznak, de ez utóbbi nincsen leírva.1) A sváb tükör neve a XVII. századig Schwäbisches Land- und Lehenrechtsbuch, másképen Kaiserrecht.2) A harmadik kézirat hűbérjogának 9. fejezete határozottan Kayserliche Lehenrechtre hivatkozik ;3) jogszabályai a sváb tükör Lehenrechtjével oly sok hasonlóságot mutatnak, hogy a sváb tükör alapján készülhettek4) s így a szóban forgó Lehenrecht a sváb tükör átdolgozásának tekinthető. A szászoknak 1583-ban létesült jogszabályai közül az első könyv 7. pontja megjegyzi, hogy ami a szabályokban határozottan megmondva nincsen, azt a régi császári jogszabályok szerint kell elintézni, amennyiben megfelelnek.5) E kitétel bizonyítja, hogy régi jogszabályokat, csak ha jogaikkal összeegyeztethetők voltak, használtak, ilyképen vették hasznát a harmadik kézirat hűbérjogának is. Hogy ki a szerzője, hol és mikor készült, erre felelni a további kutatás feladata. A mondottakat összegezve felvetjük a kérdést : ha Kolozsvár budai joggal élt, használta-e a fennti hűbérjogot segédforrásul? Mivel a szász városokkal, nevezetesen Beszterczével és Nagyszebennel múltja és lakossága révén szoros kapcsolatban állott, feltehető, hogy éppen úgy mint a szász városok kétes esetben, úgy Kolozsvár is használta. Kolozsvárnak is voltak a polgársággal — lehet, hogy csak egy ideig — nem egyenrangú lakosai, a beszivárgó jobbágyok;6) II. Ulászló hangsúlyozza a polgár és lakó vérdíját,7) mely körülmény a szász városok társadalmi osztályaira emlékeztet. Végül voltak a városoknak fekvőségei is, ahol mint földesúr intézkedett.8) A helyzet tehát olyan volt mint a szász városokban. A mondottakat összegezve Kolozsvár volt az a város az ország keleti felében, mely budai joggal élt s emellett a szász városokkal fennálló kapcsolata folytán x) G. Lindner: Der Schwabenspiegel i. m. 107., 115., 120.1. Kiadta Lindner Gusztáv: Az Alten berger-kodex nagyszebeni szövegkinyomatása. Kolozsvár 1885. A Lehensbuchra a 2. fej. (25. sor 6. 1.) és a 159. fej. (9. sor 78. 1.) hivatkozik. Előző a sváb tükör 1. 2., utóbbi a 146. fejezetének felel meg. (F. L. A. Lassberg: Der Schwabenspiegel stb. Thübingen 1840.) A Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgner Landeskunde (Die Ausgabe des Codex Altemberger, 52.1. VIII. köt. 1885.) X betűs aláírója kétségbe vonja, hogy a kódex a szászoknak alsóbbrendű jogkönyve lett volna. Rosier Rudolf elfogadja és nézetéhez csatlakozom. (Beiträge zur Geschichte des Zunftwesens in Hermannstadt bis zum Jahre 1526. ; Archiv stb. uj folyam 1912, 533. 1.) Ép így F. Teutsch: Die Sieb. Sachsen in Vergangenheit und Gegenwart. Leipzig 1916. 48. 1.) 2) Schröder i. m. 656. 1. Heinrich Brunner: Grundzüge der deutschen Rechtsgeschichte-ben (Leipzig 1901.) a sváb tükör nevét kaiserliche Land- und Lehnrechtnek mondja a XVII.századig (98. 1.). 3) ... Sezen hinzudem, wie auch die beschriebene Kayserliche Lehenrecht vermögen stb (Főv. kod. 9. fej. 4. 1.) 4) A függelékben a párhuzamos helyeket szembe állítom. 5) Schuler v. Libloy: Sieb. Rechtsgeschichte i. m. II. k. 139.1., 7. pont : . .. quidquid autem his legibus specialiter non est expressum, id veterum legum constitutionumque regulis imperatorio iure comprehensis, omnes relictum intelligant. Az 1721-ből való német szöveg így adja vissza: . . was ... nicht ausdrücklich verfasset ist, soll aus den alten Kayserlichen Rechts-Regeln und Satzungen, so fern sie unserer Landschafft gemäss, erholet werden. (U. o. 243.1.) A fejedelmi levelek érvénytelenségéről szóló fejezet szintén császári jogszabályokra hivatkozik, (u. o. 3. fej. 156. 1.) 6) JakabE:. Kolozsvár tört. i. m. I. k. 464—465.1., Okl-.tár I. k. XXXVIII. sz. 66. I., CLX. sz. 260. 1., Urkundebuch II. k. 946. sz. 347. 1. 7) Jakab i. m. Okl-.tár I. k. CCII. sz. 566. 1. 8) U. o. Kolozsvár tört. i. m. I. k. 341., 346., 350., 355., 466—467. 1. Okl.-tár I. k. XXXIX. sz. 67. 1., XXX1I1. sz. 58. 1., CXLVII. sz. 234—235. 1. II—III. k. XXXVIII. sz. 76. 1., XXXI. sz. 57. I.
