A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban
134 Ekkor szűnik meg Nagyszeben fellebbezési fórum lenni ; azontúl a királyi, illetőleg a fejedelmi táblához fordulnak.1) A mondottakból kitűnik, hogy Kolozsvár Buda jogával élt, mire fokozatosan tett szert s így jogkönyve másolatára szükség volt. Ami már most a jogkönyvhöz fűzött hübérjogi szabályokat illeti, megjegyzendő, hogy Kolozsvár és Buda között nem állhatott fenn az anya- és leányvárosi viszony, mert fellebbezési fóruma Besztercze és Nagyszeben, utóbb csak Nagyszeben és az maradt 1568-ig. Ha tehát a szász városok hűbérjogot használtak, akkor Kolozsvár is analóg esetekben használhatta. A nagyszebeni szász tartomány és vele együtt a többi szász városnak a környezettől annyira elütő ősi szokásjoga, fejlett önkormányzata az ország keleti felében hatalmi helyzetet teremtett ; függetlenségüket külső befolyástól jobban tudták biztosítani mint más városok. A szepesi szászok pl. a magdeburgi jog befolyása alá jutnak, amikor lengyel uralom alá kerültek,2) pedig önkormányzatuk fejlett volt. Az erdélyi szászok elkülönültek és ősi jogéletüket megtartották. Szokásjoguk a tulajdont az összesség szempontjából tekinti, miáltal intézményei a hűbéri intézményhez hasonlókká válnak.3) Figyelembe veendő az is, hogy a városokban voltak ingatlannal nem biró és teljes polgárjogot nem élvező lakosok, kik többnyire helyi statútumok és szerződésileg szabályozott megszorítások között éltek.4) Voltak továbbá a városoknak fekvőségeik, falvaik, melyek a város joghatósága alá tartoztak.5) Nagy Lajos írja 1366-ban Besztercze szabadalomlevelében, hogy a hozzá tartozó falvak a város magistrátusának rendelkezése és jóváhagyása szerint válaszszák a bírót és ítélőtársait.5) Brassónak két, a város gazdasági ügyeit intéző tanácstagja ül törvényt a városhoz tartozó falvakban.7) így valószínűvé válik, hogy analóg esetekben hűbérjoggal éltek. Nagyszebenben és vele együtt a szászság körében az Altemberger-kodex jog- gytijteményét használták segédforrásul. Ebben a magdeburgi és iglaui jogon kívül a sváb tükör Landrechtjének régi foglalata van meg ; számos fejezete a német tükörrel egyezik, sok fejezet a szász tükörből való. Azok a fejezetek is megvannak, *) U. o. II—111. k. XLI. sz. 80—88. 1. V. ö. Jakab: Kolozsvár története II. k. 129—133. i., Fr. Teutsch: Die Siebenbürgner Sachsen in Vergangenheit und Gegenwart. 72. 1. Wenzel szerint a szász városok 1583. évi szabályzatai Kolozsvár jogának alapját képezték (i. m. 54. 1.). A mondottakból kitetszik, hogy állítását nem lehet általánosítani. Említésre méltó, hogy a szabályok egyik pontja megegyezik Mátyás királynak 1459-ben kiadott és II. Ulászlótól 1493-ban megerősített oklevelével, mely szerint a kolozsváriak szabadalmaikkal ellenkező kir. leveleknek nem tartoznak engedelmeskedni. (Jakab i. m. I. k. 563.1. ; Friedrich Schuler v. Libloy: Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Hermannstadt 1868. II. k. említett szabályzatok 3. pontja 156.1.) Budai jog hatását tükrözi u. ott a rendelkezés, hogy a kereskedők és iparosok számadáskönyvei bíróság előtt bizonyító erővel nem bírnak. (U. o. 3. fej. 152.1. ; búd. jogk. 376. fej. 195.1.) 2) Wenzel i. m. 47. 1. ; Demkó i m. 142. 1. 3) Fr. Schuler v. Libloy: Statuta jurium municipalium Saxonum in Transsylvania. Hermannstadt 1853. A 180. lapon ezt mondja : »Im deutschen Kolonistenrechte Siebenbürgens hat das Eigentum den subiectiven Karakter eines durch genossenschaftliche Verhältnisse dem Inhalt nach bestimmten Sachenherrschaft und wird dadurch-ähnlich den Lehensgütern — zu einem vorwiegend öffentlichem Institute.« 4) Schuler v. Libloy: Siebenb. Rechtsgeschichte II. k. 212. 1. 5) Gustav Lindner: Der Schwabenspiegel bei den Siebenbürgner Sachsen. (Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. VI. k. 1885. 95. 1. 6) Teutsch: Zur Geschichte von Bistritz. 264. 1. 284—285. 1. Nagy Lajos eme rendelkezése analog a főv. kódex hűbérjogának 9. pontjával, mely szerint :... der Lehenman auch in Keinem Rath sein wolle, der dem Lehen Herrn zu wieder ist... (4. I.) 7) Schüler v. Libloy: Statuta jurium stb. 51. 1.
