A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban

128

fekvésénél fogva Buda. Nyugat felől a rajnavidéki, belga és német kereskedés főhelye ; észak felől a cseh és a morva, északkeleti irányban a lengyel, délkelet felől a moldvai, délről a dalmát, isztriai és velencei kereskedés találkozóhelye.1) Árumeg- állítási joga2) fejlődését még jobban előmozdítja.

A főútvonal mellett fekvő városok sem maradtak el. Buda felsőbbségét érezve törekedtek budai jogot nyerni, főképen vásártartási szabadalmát. Ezáltal nemcsak fejlődésüket szolgálták, hanem több egyöntetűséget eredményeztek az árusítás módját illetőleg, ezáltal a kereskedés lebonyolítása egyszerűsödött. Buda maga is kényszerült Bécs árúsítási szabályaihoz alkalmazkodni; bizonyságul szolgálnak a jogkönyvnek Bécs jogára emlékeztető, a kereskedést szabályozó törvénycikkei.3)

S királyaink bőkezűsége enged a városok kívánságának. Sopron, a nyugati és déli áruforgalom egyik főútvonala, 1317-ben Károly Róberttól Székesfehérvár joga mellé budai jogot is nyer,4) majd 1328-ban Kőszeg kapja Sopron jogát.5) Kassa’a lengyel kereskedés főhelye, 1347-ben Buda jogát nyeri Nagy Lajostól,6) tíz év múlva Zsolna7) majd Galgócz (1362)8) országos vásárszabadalmat kap Buda mintájára, húsz év múlva Privigye kapja Buda jogát.9)

A lengyel kereskedelem folytán Eperjes és Bártfa is felvirágzanak. A XIV. század hetvenes éveiben a király utóbbinak Kassa, illetőleg Buda jogát adományozza,10) Eperjes pedig adás-vevés dolgában nyer budai jogot.11) 1342-ben Lubló ugyancsak Kassa jogát12) kapja.

Az Anjouk korában nyílnak meg az oláh vajdaságok piacai a magyar kereskedő előtt, miáltal a kelet és délkelet felé irányuló áruforgalom az erdélyi, főképen a szász városokat felvirágoztatja.13) Különösen Nagyszeben, Brassó, Beszterce és Kolozsvár indulnak fejlődésnek és kapcsolódnak bele az ország kereskedelmi forgalmába.

Ezek sem vonhatják ki magukat — legalább kezdetben — Buda hatása alól. Besztercze 1353-ban, Brassó, a moldvai kereskedés közvetítője, 1364-ben Buda mintájára nyer országos vásárszabadalmat.14) Nagyszeben 1391-ben a brassóiak

4)Paulinyi Oszkár Ipar, kereskedelem. 166—194.1. (Magy. Müv. tört. i. m. II. köt.)

2) CD IV/I. 327—328. 1.

3) Relkovié i. m. 28. 1.

4) CD VII1/2. 74—75. 1.

5) CD VI11/3. 281. 1.

6) CD IX/1. 466. 1. V. ö. Halla Aurél—Dobrovics Károly : Magyarország története különös tekintettel iparára és kereskedelmére. Budapest 1936. II. köt. 90—91. I.

7) Iványi Béla: Debrecen és a budai jog. Debrecen 1924. 13 1. jegyzetben.

8) U. o. 14. 1. jegyzetben.

9) CD X/l. 64. 1.

10) CD IX/4. 230. 1.

u) CD IX/6.178.1. V. ö. Iványi Béla: Vázlatok Eperjes szb. kir. város középkori jogéletéből. 224. 1. (Századok 1909.)

12)CD IX/1. 50—51. 1.

ls) Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdasági politikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921., 69. 1. Horváth Jenő: Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. Gyula. 1905., 6—22. 1. (Művelődéstört. Értekezések. 15. sz.) Miskolczy István: A középkori kereskedelem története. Budapest, 1926. 192. 1. (Szt István könyvek 37. sz.) O. F. Jickeli: Der Handel der Siebenbürge r Sachsen bis zur Schlacht bei Mohács. Hermannstadt. 1912., 18—25. 1.

14) Zimmermann—Werner: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen.

II. köt. 679. sz. 97—99.1., 809. sz. 212.1., 817. sz. 269.1., 818. sz. 219.1. V. ö. Erich Jekelius: Das Burzenland. Kronstadt. III. köt. I. rész. Kronstadt. 1928., 7—8. I. G. D. Teutsch: Zur Geschichte der Stadt Bistritz. 267—268. 1. (Archiv zur Geschichte von Siebenbürgen. Neue Folge 4. köt. 1859., II. Heft.)