A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban
129 mintájára bonyolíthatja le áruforgalmát.1), utóbb mind a két város részleges áru- megállítási jogot nyer.2) Buda az egész középkoron át megtartja tekintélyét. Zsigmond korában már az ország központja : forgalmáról, polgársága tekintélyéről a jogkönyv fejezetei tanúskodnak.3) t A fejlődő Debreczennek Zsigmond adományozza Buda jogát,4) 11405-ben Kisszeben kapja Kassa közvetítésével.6) Mátyás részlegesen Kolozsvárnak.5) II. Ulászló 1498-ban Karánsebesnek engedélyezi Buda néhány szabadalmát.7) íme néhány példa a budai jog elterjedésére vonatkozólag. Emellett a vörös viaszpecsét használatát is a legtöbb város budai mintára kapja.8) A forgalom emelkedése a pénz és mérték egységesítését szükségelte. E téren is Buda vezet. Már a XIII. században a budai márka mérvadó. V. István 1271-ben a szepesi szászoknak megengedi, hogy évi 300 ezüstmárka adójukat budai súlyban befizessék.9) Nagy Lajos 1369-ben a medgyesi, nagy- és kisselyki szászoknak ugyancsak engedélyt ad, hogy évi 400 márka adójukat budai súly szerint törlesszék.10) Zsigmond 1426-ban az engedélyt a hét szász székre is kiterjeszti adójuknak ezüstben történő befizetésére.11) Pénzverésben is Buda vezet. Mátyás király 1466-ban meghagyja a nagyszebeni tanácsnak, hogy a náluk járt budai pénzverők utasítása szerint — mint Budán — kétféle dénárt verjenek.12) A budai mérték is mérvadóvá válik ; Zsigmond király 1405-ben érvényességét az egész ország területére kiterjeszti.13) Még a vámösszeg kivetésekor is Buda után igazodnak. 1375-ben pl. János győri comes meghagyja az erdélyi kereskedőknek, hogy a Kocson és Bánhidán át Budára vezető út vámhelyein a budai kereskedőkre kivetett vámot fizessék.14) V. László pedig 1453-ban megparancsolja, hogy a kassai kereskedőktől csak annyi vámot szedjenek, mint a budaiaktól.15) 0 CD X 8. 324—325. 1. 2) Urkundenbuch II. köt. 937. sz. 336. i., 1157. sz. 555. 1. Meltzl Oszkár: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a 14—15. században. 736—737. 1. (Századok. 1892.) Jickeli i. m. 32'36. 1. 3) Búd. jogk. 67. fej. 63. 1.. 95. fej. 73. 1., 405. fej. 204. I., 423. fej. 212. 1., 427. fej. 214. 1., 6. fej. 31. 1., 166. fej. 104. 1. 4) Ivánvi Béla: Debrecen és a budai jog, i. m. 6—7. 1. 5) CD X/4. 431. 1. 6) Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. köt. Buda, 1870., CLXXII. sz. 275. 1. 7) Idézve Licliner—Midmay: Ofner Stadtrecht i. m. mellékletében 257. 1., jegyzetben. 8) V. ö. Iványi: Debreczen város stb. i. m. 13. 1. °) Lichner—Midinay i. m. függeléke 235. I. V. ö. Demkó Kálmán: A szepesi szászok ősi jogélete. Lőcse. 1896., 98. 1. 10) Urkundenbuch II. köt. 929. sz.326.1. V. ö. Kiss Bálint: Az erdélyi szászságmúltja. Gyula- fehérvár. 1900., 27. 1. 21) Urkundenbuch IV. köt. 1976. sz. 249—250. 1., 1977. sz. 251—252. 1. 12) Gustav Seivert: Beiträge zu einer Geschichte der Hermannstädter Münzenkammer. 168.1. (Archiv für Siebenbürger Landeskunde. Neue Folge. Kronstadt. 1864., VI. köt.) 13) Corp. Iur. 1405. év 6. art. V. ö. Meltzl i. m. 735. 1. 14) Urkundnbuch II. köt. 1042. sz. 438. 1. 15) Iványi: Debreczen város stb. 14. 1. jegyzetben. 9
