A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1940

Gerendás Ernő: Adatok a budai és a pesti céhek életéhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtár céhirataira

203

S1) Főv. Tört. Múz. Esztergályosok céhiratai.

í2) A pesti kertészekre 1. Kardos Árpád : A pesti

kertésztársulat 150 éves története. Bp. 1917. 20—21. 1. — A kalaposokra Főv. Tört. Múz. Budai kalaposok céhiratai.

£3) Főv. Tört. Múz. Óráscéh iratai között.

6i) V. ö. Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves

emlékek. (Tanulmányok Bp. múltjából VII. k.) Bp. 1939. 117—20. 1.

ö5) Debrecen város statútuma (Magy. törv. hat. jogszab. i. m. 111:801. I.)

66) Az adatok 1. Oszetzky i. m. 45—46. 1. — A zsidókról mondottakra 1. még Hajnal i. m. 106—07. 1. — A helytartótanács id. végzésére. Valentényi Gáspár : A somogymegyei céhek. Szekszárd 1909. 37—38. 1. jegyz. — A pesti pálinkaégetőkre vonatkozó adatokat 1. céhkönyvükben (Főv. Tört. Múz. A pesti pálinkaégetők iratai.) — Ali. József-féle szabadabb felfogásraMarczali i. m. III : 268—69. I. Az idézet is innen.

67) Főv. Tört. Múz. Bérkocsisok céhe. Kiváltság- levelük 56 cikkelyes. Egyébként e korra jellemző külső mellett, de végig kézzel írott.

68) I. m. 85. 1.

**) A lőcsei földműves céhre 1. Magyar Művelődés- történet III. k. Bp. é. n. 639. 1. a céhterítő képe. Ennek a leírásával Pap Károly foglalkozott: Egy XVII. századbeli ravatalterítő. (Archeológiái Értesítő 1902. évf.) 113—22. 1. — A mosonmegyei juhászok céhszabálya Magy. Gazd. tört. Szemle 1902. évf. 41—47. 1. — A csallóközi juhászokra U. o. 1897. évf. 253—59. 1. — Decsy szavai i. m. 99. 1.

60) Magy. Gazd. tört. Szemle 1897. évf. 479—81. 1.

81) Magy. törv. hat. jogszab. V/l : 614. 1.

**) Villányi i. m. 264—65. 1. — Kardos i. m. 27. 1. — Magy. törv. hat. jogszab. V/l : 243.1. —Szádeczky: Iparfejlődés i. m. 33—34., 39. 1. — Ugyancsak tőle : A céhek történetéről i. m. 41—42. 1.

63) Mária Terézia kiváltságlevele 1772-ből a szentkirályszabadjai takácsok számára. (Szádeczky : A céhek történetéről i. m. 49. 1.) — Schindler Gyula : A Selmecbányái céhek élete. Selmecbánya 1909. 138. 1.

84) V. ö. Szádeczky két i. munkáját 49. ; 213. 1. — Honművész 1833. évf.-ában névtelenül (valószínű Csaplovics Jánostól) megjelent : Magyar szorgalom és mesterségek történeti rajzolatja c. tanulmányt 190., 206. 1.

*5) Főv.’ Tört. Múz. A budai csizmadiák kiváltság- levele. (Az ácscéh iratai között.)

6#) A magyarság katonai szerepére Szabó István : Pusztuló magyarság. (Magyar Művelődéstörténet 3. k. Bp. é. n.) 78., 83., 85., 87.1. — A kereskedelmi vonatkozásokra Károlyi Árpád : Illésházy István hűtlenségi pőre. Bp. 1883. 20—22. 1. — Berlász Jenő : Ipar és kereskedelem. (Magyar Művelődés- történet i. m. III : 212—16. 1. —Johann v. Csaplovics : Ungern’s Industrie und Cultur. Leipzig 1843. 36—37. 1.

,7) V. ö. Schäfer László : A görögök vezetőszerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bp. 1930. 17. 1.

fl8) Ezekre a gondolatokra egyébként 1. Mályusz Elemér tanulmányát : A helytörténeti kutatás

feladatai. (Századok 1923—24. évf.), főként 551 1.-tól.

69) Ennek az 1735 nov. 1 és 1736 okt. 8 között készült összeírásnak kéziratos jegyzéke (Conscriptions Liste Einer Ehrsamer Bürgerschaft der königlichen Freystadt Pesth . . .) a Főv. könyvtárban. — Az 1696. évi összeírást 1. Magy. Gazd. tört. Szemle 1895. évf. 79. 1. — Fényes említett adatai Pest lakói közül az elhúnytak neveiből következtetve alig Vs-nyi magyarságot hoznak ki. (Magyar Országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja . . . 1—6. k. Pest 1836—40. II : 385. 1.) — Fényes, Schams és mások (Körösi József) téves számításokon nyugvó adatait Kása János igazítja ki Buda és Pest megmagyarosodásá- ról írt tanulmányában. Adatai szerint a németség még legkedvezőbb időszakában sem tudott Pesten */3-náI nagyobb többséget elérni. (Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Bp. 1937. 62. 1.)

70) Csaplovits János : Mesteremberek Czéhbéli Régiségeik (Tudományos Gyűjtemény 1823. VI.) 56—57. 1. — Thaly Kálmán : Magyar céhszabályzat a XVI. századból. (Századok 1875. évf.) 737. 1.

71) I. m. 239—40., 527—28. 1.

78) V. ö. Pukánszky Béla : Német polgárság magyar földön. Bp. é. n. 49—53. 1.

73) Csaplovits : Mesteremberek i. m. 50.1. — A nyelvi

adatokat Szádeczky : Iparfejlődés i. m. alapján

(11:249—50., 295—96. I.) Kosa állította egybe (I. m. 218. 1.)

74) Kosai. m. 218—19.1. — Schmall Lajos : Adalékok

Budapest székesfőváros történetéhez. Bp. 1899. 66—67. 1.

76) Eredetije az Erdélyi Múzeum levéltárában. Id. Szádeczky: Iparfejlődés i. m. 23. 1. jegyz.

78) Szeben dekrétumát 1. Magy. törv. hat. jogszab. i. m. I : 518. 1. — A többi nyelvi adatra 1. Szekfíí Gyula : Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Bp. 1926.25., 174., 331., 373., 375. 1.

77) V. ö. Nagy Ignác : Magyar titkok 1—3 k. Bp. 1908. I : V. 1.

78) Takáts Sándor : A főváros alapította budapesti piarista kollégium története. Bp. 1895. 254. 1. — A népszámlálás adatai Kosa i. m. 65. 1.

79) Kelényi B. Ottó : Buda és Pest városképe az

idegen utazások irodalmában. (Tanulmányok Bp. múltjából VI. k.) Bp. 1938. 154. 1. — Pulszky Ferenc : Életem és korom 1—4. k. Bp. 1880—82.

I : 12. 1.

80) »Az Nemes Váltó míves Szabó Czéhnek Protocu- lumja mely közönséges kölcségeibűl csináltatott Murn Szabó Sigmond Ur ché mestersigiben. Anno 1702. (Főv. Könyvtár i. m.)

81) Megjegyzendő a tótnyelvü beírás alá is magyarul írják alá a céhtisztségesek nevüket. A könyv utolsó lapjain a legények névbejegyzése olvasható. Ez a rész korábbról kelteződik. Valószínű az előző céhkönyv utolsó adatait vezették át valami oknál fogva. Áz 1668-tól való e nemű bejegyzések között már korábban, 1720 táján megjelenik a tót szövegezés. Ez is arra vall, hogy a céh utánpótlását nagyobb mértékben a tótság köréből kapta, úgyhogy a Nagyszombatban céhet alkotó magyár szabómesterek valósággal missziót jelentettek a tótság számára.

82) Hetilap 1846. Szerk. Wargha István 29—31. 1.

83) A bukaresti magyar iparosokra Koós Ferenc : őszinte szó a bukuresti magyar iparos ifjakhoz, vagy mesterlegényekhez. Arad 1863. 13. 1. — Imre Györgyre Tudományos Gyűjtemény 1822 : VII. 125—27. 1.

8‘) V. ö. Széchenyi : Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. (Pest 1846.) 25. 1. — Vas Gereben : Életképek és darázsfészek. Pest 1847. 159 1. — Az idézet : Magyar Régiségek nyomozása. (Tudományos Gyűjtemény 1823 : VII.) 16—17. 1.

85) August Ellrich : Die Ungarn wie sie sind. Berlin 1831. 12. 1. — [Glatz Jakab:] Freymüthige Bemerkungen eines Ungarns über sein Vaterland. Teutschland 1799. 18—19., 28—29., 37. 1.

86) Szentpétery József : Észrevétele egy Pesti Mesterembernek a’ Czéhek eltörlését javalló vélekedések körül ; . . . (Tudományos Gyűjtemény 1832 : VII.) 41—42. 1. — Kazinczy látogatását : Pestre i. m. 63. 1. — Sándor István : Sokféle. IX. darab Béts- ben 1808. 119—21. 1.

87) Az említett adatokat 1. Főv. Tört. Múz. Protocoll der sich hier präsentirten Glaser Gesellen 1845 (Pesti Üveges-céh iratai) —Sághelyi i. m. 206—07., 260—61. 1. A céh megszűnését Sághelyi egyébként tévesen teszi 1860-ra (275. 1.) A legények könyve szerint 1868-ig írták be a jelentkező legényeket. — Az ausztriai adatokra Kosa i. m. 9—10. 1. jegyz.

88) Főv. Tört. Múz. Az adatokat az említett Protocoll der Glaser Gesellen alapján állítottuk egybe.

89) Az említettekre 1. sorjában Szentpétery i. m. 47. 1.

— Szokolay István : Czéhek és az iparszabadság. Pest 1846. 108. 1. — Theschedik Sámuel : A’ paraszt ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne . . . Németből ford. Kónyi János. Pétsett 1786. 168—69. 1. — Erdélyi János : Nemzeti

iparunk. Kiadta Fényes Elek. Pest 1843.152—53.1.

90) Kosa i. m. 12—13., 17. 1.