A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1940

Gerendás Ernő: Adatok a budai és a pesti céhek életéhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtár céhirataira

•») Kardos i. m. 15—16., 36—37. 1. — Mihalik: Pest-budai ónműves emlékek i. m. 116—17., 120. 1. — Mihalik Sándor: A magyarországi református egyházak pesti ötvösművei. (Tanulmányok Bp. múltjából IV. k.) Bp. 1936. 174—75.1. — Az említettekhez még a pesti bőröndösöket említjük meg. Legénykönyvükbe a következő helyekről vannak bejegyzések : Lipcse, München, Grác, Pest, Mainz, Drezda, Kremnitz, Boroszló és Bécs. Ha magyar nevűt írnak be, azt alig tudják beírni ; 1829 április 17-én »Franz Bocknar«-t írnak, 1833 szeptember 29-én a drezdai születésűnek jelzett »Lutwig Magosh«-t. (Főv. Tört. Múz. Bőröndösök céhe.)

•3) Főv. Könyvtár a pesti tobákosok i. céhkönyve. A céhkönyv tele van a magyar vidék legcsengőbb hangzású neveivel.

•*) Főv. Tört. Múz. Budai csizmadiák i. céhlevele Mária Teréziától. ■— A révkomáromi halászokra Csaplovits : Mesteremberek i. m. 75. 1. A székes- fehérvári kereskedőkre Szávay Gyula : A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története. Bp. 1927. 64. 1.

•*) Csaplovits : Mesteremberek i. m. 67—68. 1. — Budai ácsok kérelmére Dnray Kálmán : A budai és pesti kőmíves, kőfaragó és ács céhek Bp. 1914. 77. 1. — A céhzászlókra Dános i. m. 151. 1.

•6) Csaplovits Mesteremberek i. m. 57. 1. Innen eredt az a szokás, hogy az ország nyugati részén az egyházfit, a sekrestyést »céhmester«-nek is hívták. (V. ö. Kertész Manó : Szokásmondások Bp. 1922. 141. 1.)

•8) Szádeczky : Iparfejlődés i. m. 180. 1. — A kolozsvári szabókra Rajka i. m. 29., 84. jegyz., 185. 1.

•7) A kolozsvári tímárokra Kertész M. i. m. 141. 1. — A váci szabókra Csaplovits : Mesteremberek i. m. 66. 1. — A pesti szürszabókra Főv. Tört. Múz. Szűrszabók céhiratai.

•8) »O Maria rerum da mihi scribere verum

Adsis inceptis Virgo Maria meis.« (Főv. Könyvtár. Pesti szűrszabók i. céhkönyve.)— Szent István napjára 1. Kósa i. m. 85. 1. — A körmenetekre Ballagj i. m. 202. 1.

••) A budai és a pesti céhek vallásos életére jó tájékoztatást nyújt Jajczay János tanulmánya: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken. (Tanulmányok Bp. múltjából IV. k.) Bp. 1936. — A budai és pesti templomokban őrzött oltárképek nemcsak azért érdemelnek figyelmet, mert rajtuk helyi vonatkozású látképek vannak, hanem azért is, mert az ábrázolt Szent egy-egy budai, vagy pesti céhnek volt a védőszentje. A Szent Donát-oltár- kép pl. egykor a budavári Koronázó-templomban függött. Az ábrázolt, felhőkön ülő Szent a budai szőlők és a szőlőművesek védőszentje. Szent Vendel a mezőgazdaság, állattenyésztés oltalmaznia, gyakori ábrázolása talán összefüggésben van azzal, amit Pest és Buda mezőgazdasági foglalkozását illetőleg a bevezetőben említettünk. Szent Miklós a halászok védője. Oltárképét 1. a budai Ferencesek templomában. (V. ö. 160., 176. 1. képeket, i. h.) — A mesterlevelekre 1. a Főv. Könyvtár metszetgyüjteményében lévő mesterleveleket. Jelzésük a bevezető sorokban.

I#0) Az említett adatokat 1. Némethy Lajos két munkájában : Nagyboldogasszonyról nevezett budapest- vári főtemplom történelme. Esztergom 1876. 122—23., 181., 188. 1. ; A pesti főtemplom története. Bp. 1890. 60—61., 202. 1. jegyz. 271—72.. 399. 1. — Horváth Henrik: Gundrich Carolus Ferenc: A pesti plébániatemplom oltárainak

mestere. (Archeológiái Értesítő 1928. évf.)

257

__59. i.

1

01) Szádeczky : A céhek tört. i. m. 21-—22. 1. — Csaplovits : Mesteremberek i. m. 65—66., 81—83. 1.

aoa) A fenti adatokra 1. Decsy i. m. 106. I. ■— Tákáts Sándor : Lapok egy kis város múltjából. Komárom 1886. 107.1. — Zrínyi Péter, Fr'angepán Ferenc- Kristóf és Nádasdy Ferenc grófok elleni tanu- vallatás. (Győri Tört. és Régészeti füzetek III. 1865.) 67—69. I. — Újabbkori ism. i. m. 481. 1.

,03) Magy. törv. hat. jogszab. V/2 : 551—52. 1.

104) Szádeczky : Iparfejlődés i. m. II : 7—13. J. — Körömy Árpád : Iparviszonyaink a céhek szabályozásától a mohácsi vészig. Bp. 1883. 19—20. I.

i°5) Valentényi i. m. 37—38. 1. jegyz. — Lippay i. m. 78. 1.

loo) főv. Tört. Múz. Budai csizmadiák i. céhlev. — A megelőző idézetre I. Magyar szorgalom i. m. 86. 1.

107) Csaplovits : Mesteremberek i. m. 81—83., 85.1. — Villányi i. m. 273., 280. 1. — Pentelei i. m. 98. 1. — Főv. Könyvtár nagyszombati szabók i. könyve. — Magyar szorgalom i. m. 207. 1.

108) A füleki szabók 1674. évi artikulusaiból. (Csaplovits : Mesteremberek i. m. 54—55. 1.)— Főv. Könyvtár nagyszombati szabók i. céhkönyve. — Pentelei i. m. 97. 1.

109) Patachich József : Történelmi jegyzetek szabad királyi Pest városáról. Pest 1839. 30. 1. — A céhek korábbi széles jogkörére jó összefoglalást nyújt Brinkmann i. m. 61—68. 1.

110) Közönséges czéhbeli czikkelyek a’ mesterség űzés végett való társaságok és czéhek’ számára. Budán 1815. A helytartótanács a tizes évek elejétől kezdve több kiadásban és az országban használatos nyelvek mindegyikén közre adta.

m) Főv. Könyvtár a Tobákosok i. céhkönyve. Korábban a pesti vargákkal közös céhük volt.

112) Főv. Könyvtár Tobákosok i. céhkönyve 1839 okt. 20 és 1840 jan. 5-i mesterbejegyzése — Patachich egy munkáját idéztük is. L. 109. jegyz. — Főv. Tört. Múz. Cukrász-céh iratai.

ua) Kardos Á. i. m. 35. I.

114) Hilf i. m. 25. 1.

116) Általában a céhtisztségekre Szádeczky: Iparfejlődés i. m. 197—205. 1. — Richter M. István: Az »ifjúmesterek« (Népélet az Ethnographia harmadik folyama 1923/24. évf.) 157., 164—68. 1. — A budai ácsokra Duray : Budai és pesti kőmívesek i. m. 16. 1. — Főv. Tört. Múz. Süvegesek céhiratai. — A Tudományos Gyűjtemény 1822-ben egy szemtanú leírásából közli a szakolcai mészárosok dekánymesterválasztását. A történet annyira valószínűtlenül hangzik, hogy írója végezetül meg is jegyzi »író látta 1813.« (1822 : VII. 119— 20. 1.)

110) Magy. törv. hat. jogszab. i. m. III : 594. 1.

117) Főv. Könyvtár. Einschreib-Buch Deren Bürg.

Schlosser, Gros-Uhrmacher. . . 1760. — Főv.

Könyvtár nagyszombati szabók i. céhkönyve — Tárczy Károly: A céhrendszer Munkácson.

(Századok 1909. évf.) 29. 1. — Ez a gyűlésbe hívó tábla egy változó nagyságú (18 x 18, 18 x 14 cm.) fa-,vagy rézlap volt tartónyéllel ellátva. Rajta, vagy ha nyitható volt, benne helyezték el a gyűlés napját jelző feliratot. Egyik-másik céh, miként a céhládáját a behívó tábláját is díszes külsővel készítette el. (V. ö. Thallóczy Lajos : Régészeti kalászok Pozsonyból és vidékéről. [Archeológiái Értesítő 1877. évf.] 261. 1.)

118) Az említett adatokra Tárczy i. m. 29—30. 1.

jegyz. — Pozsár István : A csongrádmegyei

céhek története. Csongrád 1912. 136—37. 1. — Csaplovits: Mesteremberek i. m. 73.1. — Ferber i. m. 34. 1. — Bevilaqua i. m. 463. 1. — Rómer i. m. 564. 1. — Magyar szorgalom i. m. 200—01. 1. — Főv. Tört. Múz. Gombkötők céhiratai. — Ság- helyi i. m. 205. 1. Id. céhcikkelyek 1815. 26. ck.

119) Villányi i. m. 272.1. — Duray: A pesti kőművesek i. m. 19., 81—82. 1. — Főv. Tört. Múz. Gombkötők céhiratai — Magyar szorgalom i. m. 200. 1. — Rajka i. m. 30. 1. — Kertész i. m. 142. 1.

12°) Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok

a pesti német színház építéséhez. 1808—1812. (Tanulmányok Bp. múltjából II.) Bp. 1933. 148., 150. 1. — Bierbauer Virgil : Pesti építőmesterek munkássága 1809—1847. (Tanulmányok Bp. múltjából I.) Bp. 1932. 78., 84—98. 1.

121) Tárczy i. m. 41. 1.

122) főv. Tört. Múz. A cipészek céhiratai között díszes kötésű céhkönyvükben.