A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
69 is alkalma volt személyes ismeretséget kötni, aki mint pécsi prépost és Ulászló titkára, valamint II. Lajos nevelője 1515 elején érkezett haza lengyelországi követségéből, ahol mint humanista, igen kitüntette magát. Valószínű, hogy Pelei alkalmat keresett a vele való megismerkedésre, hiszen mindenki tudta Budán, hogy Piso háza valóságos humanista központ. Viszont Piso örömmel használhatta fel az alkalmat arra, hogy az erdélyi egyházmegye művelt kanonokjával Erasmus műveiről és szelleméről eszmecserét folytasson és megnyerje őt az Erasmus- hívők számára. Mindezt azonban csak Pelei szellemi fejlődésének egymásutánjából következtetjük, sajnos glosszákban Pisohoz való kapcsolatának nincs nyoma. Viszont Pelei glosszáiból talán azt is kiolvashatjuk, hogy ismerte Statileo János felsőörsi prépostot38), aki ebben az időben Budán mint királyi titkár szerepelt. Statileo mint jeles humanista került az udvarba és diplomáciai küldetésben is járt. János király majdan Erdély püspöki székébe helyezi. Ugyancsak Pelei ismerősei közé tartozik az udvari emberek sorából Gosztonyi János győri püspök39) a királyné kancellárja és egyik legkedvesebb embere, aki a Thurzókhoz hasonlóan, mindennél többre becsülte a klasszikusokkal való csendes foglalkozást. Gosztonyi Bécsben és valószínűleg Bolognában is tanult. Már mint győri püspök, tovább folytatta tanulmányait Párizsban. Igazi humanizmusáról a Dózsa lázadáskor tett tanúságot, amikor a pórhadra csak fojtással lövetett. Mint mecénás is nagy hírre tett szert. Egy rokonát Bolognában, többeket pedig Krakkóban taníttatott és valószínűleg voltak pártfogoltjai Párizsban is. Szép könyvtára volt. Párizsban jeles humanistákkal ismerkedett meg ; hallgatta a francia előreformáció egyik munkásának a flamand származású újplatonikus Jodochus Clichtoveusnak előadásait és ösztönözte őt egy a himnusokat és más egyházi szövegeket kritikailag magyarázó mű megírására. A magyar szentek himnusaihoz fűzött magyarázataiban bizonyára kezére is járt. Ugyancsak Gosztonyi íratott vele egy oktató iratot »De regis officio«, amelyben a Hunyadiak példáját állítja II. Lajos elé, tőle várván a török megrontását. E magyar szempontból nagy figyelmet érdemlő flamand teológuson kívül Gosztonyi más párizsi tudósokkal is érintkezett; egy könyvajánlás őt, mint a főpapok közül erkölcsi nemességével kimagaslót jellemzi. Tudjuk, hogy Pelei Gyulafehérvárról budai otthonában levéllel is felkereste. 1524-ben Gosztonyi Pelei főpásztora lesz, de a jóviszony nem maradt meg közöttük. Pelei bizonyára Szeremléni Ferenc40) erdélyi préposttal is találkozott Budán, aki ez időben még az udvartartás tagja volt. Szeremléni egész fiatalon került a királyi udvarba és humanista műveltsége miatt gyorsan előrehaladt. 1509-ben lett erdélyi prépost és titkár. Királyi tanácsosként említik emlékeink Pelei további ismerősét Pöstyéni Gergelyt41), aki később 1527-ben János király főudvarmestere lesz. Megyericsei Jánosnak a dáciai feliratok gyűjtőjének neve42) az erdélyi humanistákkal kapcsolatban bizonyára szóbakerült Pelei ismeretségei során. Ugyancsak a gyulafehérvári körhöz tartozik Wolfhard vagy Enyedi Adorján,43) aki Várdai Ferenc kegyéből tanult Bécsben és Bolognában öccsével, Hilariusszal együtt. Vájjon rokona volt-e az 1516-ig az udvarban titkárkodó Csulai Móré Fülöp44) a későbbi pécsi püspök és Beroaldo tanítványa a Pelei által ismert Móré Istvánnak, adatok hiányában nem tudjuk megállapítani. Paksi Mihály45) az ugyanilyen nevű Szörényi bán fia, aki Belgrád és Szendrő közt Zsarnó ostrománál 1515-ben esett el, lehet, hogy budai tartózkodása alatt ragadt meg Pelei Tamás emlékezetében. Ugyancsak lehetséges, hogy Budán hallott Enyingi Török Bálint apjáról, Imréről46) aki Corvin János bizalmi embere volt. A kisebb tisztséget betöltő udvarnokok sorában találunk ez időben egy Koppáni Gergely nevezetű
