A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
66 és a díszes paloták soraiban a csinos polgárházak is megtekintésre méltó látványt nyújtottak. A piac északi oldalába két utca torkolt; mindkettő párhuzamosan haladt északi irányban. A nyugatra eső volt az Olasz-utca (ma Üri-utca), a keletit Mindszent-utcának (ma Országház- és Tárnok-utcák) nevezték.26) Ez utóbbi forgalmas, tágas utca volt, a város valóságos ütőere. A Mindszent-utca házsorait a pécsi püspöknek és a későbbi prímásnak Szatmári Györgynek címerpajzzsal ékesített palotája nyitotta meg. Tőle pár lépésre a dúsgazdag Thurzó Elek főkamarás, nagykiterjedésű birtokok és aranybányák tulajdonosának palotája hívta magára a figyelmet. Itt lakott György brandenburgi gróf is és itt volt Várdai Ferenc erdélyi püspök palotája is a pécsi káptalan és a Perneszi-család háza között.27) Pelei ide tért be először, itt fogadta a püspök alázatos hívét és talán szállást is nyújtott neki. Várdai ekkor már egy éve ült Erdély püspöki székében. Erdélyben bizonyára megelőzte őt híre, mert hiszen gazdag múlt állott mögötte. Olaszországban tanult, teljesen otthonos volt, kora művelődési eszméiben és tudta azt is, hogy a kor mozgató erői a jó összeköttetések és a pénz. 1507-ben került a királyi udvarba, mint székesfehérvári őrkanonok, a következő évben Szent Lőrincről nevezett háji prépost, 1509-ben pedig váci püspök lett és ugyanekkor az állásától elmozdított Batthyány Benedektől a pénzügyek vezetését is átvette. Unokaöccse volt Várdai István kalocsai érseknek, aki Ferrarában Janus Pannonius tanulótársa volt és valószínű, hogy a kancelláriába is az ő pártfogásával került. Alighanem rokona volt Várdai Pál budai prépost, kir. alkancellárnak is.28) Mint kanonokja Taurinus később a Stauromachiában megírja, a Dózsa lázadás leverésében Szapolyai Jánossal együtt vett részt.29) Tetteit és egyéniségét e magasztaló sorokkal méltatja r Franciscus Vardai prestans cognomine auito Praesul, Turrigenas Dacique temperát urbes Phoebeis celeber studiis, cui docta Thalia Composito dedit ore loqui, quo pectora Regum Mollescunt, bonus & pius extremam usque ad amussim Huic Regnum, huic Reges, huic Transilvania debet Namque suo innumeros contraxerat ore quirites Bella manu gessit propria, punctum tűiét omne, Omniaque emeruit piacidé palmaria pads.30) 1514-ben lett Erdély püspöke és egyike azon főpapoknak, akik megkísérelték, hogy udvarukban a humanista eszméket szélesebb körben elterjesszék. Pelei reményekkel eltelve kereste fel prelátusát és bízott benne, hogy törekvéseit jó kézbe tette le. Nem befolyásolta az a szóbeszéd sem, ami Várdairól el volt terjedve, hogy szereti a boritalt és bár évi 20.000 dukát jövedelemmel rendelkezik, mégis nagyon fukar.31) De Várdain kívül volt Peleinek több más befolyásos ismerőse is, akiket budai tartózkodása idején sorra felkeresett. Ilyen volt elsősorban egykori püspöke, Perényi Ferenc.32) A kistermetű, csinosarcú Perényi már kora ifjúságában nagy műveltségéről volt híres. Perényi Imre nádornak idősebb fia volt és Péter koronaőrnek a felsőmagyarországi reformáció pártfogójának testvére. Nyolc éves korában, 1508-ban nyerte el az erdélyi püspökséget, hogy azután hat évvel utóbb, a 26.000 arany jövedelemmel járó váradi püspöki székbe üljön. Pompás latinistának ismerték. Estei Hyppolit pártfogolja Caelius Calcagnini humanista szerint a fiatal főpap levelei és iratai a múzsák minden díszét és a gráciák minden báját
