A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
A Fővárosi Könyvtár 33. évi jelentése az 1939. évről
6 21.680 beiratkozott kölcsönző látogatta könyvtárunkat, 1939-ben 22.432 volt a kölcsönzők száma. A napi átlagforgalom az előző évi 4573 kötetről 4599 kötetre szökött fel. A könyvtár szűkreszabott könyvbeszerzési dotációja sajnos a jelentés évében sem emelkedett, úgy hogy csak a leggondosabb és legtervszerűbb gazdálkodás mellett voltam képes intézetünk szintjét fenntartani. A könyvanyag rendszeres gyarapítása, az egyes szakok és alszakok kiépítése, a jelentés évében is a legnagyobb gonddal történt. A kurrens bibliográfiai jegyzékek feldolgozása mellett állandóan figyelemmel kísértük az antikvár-piac eseményeit is. Néhai Schlauch Lőrinc bíboros könyvtárából, amely részletekben került eladásra, számos értékes darabot sikerült Budapesti Gyűjteményünk és ritkasággyüjte- ményünk számára megvásárolni. Az elmúlt évben 2021 darab könyv és füzet érkezett be hatóságok és magánosok részéről ajándékképen és csere útján könyvtárunkba. Ügy érzem, kötelességemet teljesítem, midőn nagylelkű adományozóinknak újból hálás köszönetéi mondok intézetünk nevében. Hálás köszönettel kell megemlékeznem e helyen elsősorban özv. Thon Frigyesné 1094 kötetből álló, néhai Teleszky János volt pénzügyminiszter hagyatékából származó, főkép memoárokból, történeti, jogi, szociológiai és szépirodalmi művekből álló értékes adományáról, mellyel könyvtárunk állományát gyarapítani szíves volt. A magyar királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a jelentés évében arról értesítette a Polgármester Urat, hogy az olasz királyi kultuszkormány az olasz-magyar kultúregyezmény folyományakép, a magyarországi közkönyvtárak olasz anyagának gyarapításához nagyobb arányú könyvanyag ajándékozásával szándékozik hozzájárulni és hogy ebbe az akcióba a Fővárosi Könyvtárt is belevonja. Egyben felszólította könyvtárunkat, hogy 40.000 líra értéket képviselő s tetszés szerint kiválogatott könyvanyagról terjesszen elő jegyzéket. A jegyzéket a könyvtár szükségletének gondos mérlegelésével és a magyar- országi olasz kultúrintézet vezetőségének támogatásával olykép állítottam össze, hogy annak anyagából a tudományos központunk és közművelődési fiókkönyvtáraink közönsége egyaránt tanulságot meríthessen. A jegyzéket felterjesztettem a magyar királyi Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úrhoz. A polgármester úrhoz intézett jelentésemben rámutattam arra, hogy könyvtárunk mindeddig nem volt abban a helyzetben, hogy az olasz nyelvű anyagot kellő mértékben és rendszeresen gyarapíthassa. A könyvtár fejlesztésére rendelkezésünkre álló szűk anyagi eszközök mellett, be kellett érnünk az alapvető tudományos munkák és fontosabb monográfiák a legolvasottabb világnyelveken, a német, francia és angol nyelven megjelent, tehát a nálunk leginkább keresett kiadásainak beszerzésével. Azon véleményemnek adtam kifejezést, hogy e programm a költségvetés mai keretei között
